A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Debreceni Művelődési Központ és a Csokonai Színház 2010-ben immár XX. alkalommal szervezte meg december 10. és 12-e között a Nemzetközi Betlehemes Találkozót, amely hagyományosan a Kárpát-medencei magyar hagyományőrző együttesek téli ünnepköri játékainak rangos szemléje.
A XX. Nemzetközi Betlehemes Találkozó ünnepélyes megnyitóján Somogyi Béla alpolgármester köszöntő beszédében többek között elmondta: „Sokszor elhangzott ez a kérdő mondat, hogy szabad-e ide bejönni betlehemmel, és erre rend szerint az a kedves válasz volt, hogy igen. Azok a betlehemi játékok, amelyet a harmincöt csoport itt, Debrecenben, közel harminc helyszínen, ötszáz fővel meg fog mutatni nekünk, azt gondolom, hogy ezt a mondatot jó szívvel mondatja velünk, hogy igen, szabad ide bejönni betlehemmel.”
A rendezvényre évek óta több százan érkeznek Hajdú-Bihar megyéből, a régióból, Magyarország különböző tájegységeiről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Székelyföldről, a Vajdaságból és a Felvidékről, hogy itt a mi vidékünkön is hirdessék a „jó hírt”. A Nemzetközi Betlehemes Találkozó hagyományosan a Kárpát-medencei magyar hagyományőrző együttesek téli ünnepköri játékainak rangos szemléje. A rendezvény elsődleges célja a kulturális identitás erősítése, megtartásának elősegítése, a közös szellemi haza kincseinek, saját szakrális hagyományaink variációinak bemutatása, a környező országokban élő magyarság kulturális cseréje, az európai népek közötti kapcsolatok erősítése.
A találkozó közművelődési, közösségépítő, művészeti, vallási, néprajzi és más vonatkozásai több kulturális területet érintenek. Mind a csoportok tagjai, mind a velük találkozó közösségek, és a több ezer résztvevő számára ez az együttlét megerősítést, éltető erőt jelent.
A Nemzetközi Betlehemes Találkozót először 1991-ben szervezték meg. Négy éven át Kecskemét, később Budapest lett a rendezvény helyszíne.
2006-ban került a találkozó Debrecenbe. Azóta ez a nemzetközi rendezvény évről évre egyre jobban szervesül a térség adventi programjába is. Debrecen földrajzi fekvése miatt is alkalmas helyszín, hiszen közelében vannak a még autentikus betlehemes hagyományokat falusi, élő közegben őrző területek: Felvidék, Kassa környéke; Kárpátalja; Partium, illetve Erdély. Ezek a betlehemes játékok tekintetében egymásba átérő néprajzi egységek és az alföldi pásztorjátékoknak itt volt az egyik centruma.
A szakrális színház élő gyakorlata nevében indított találkozón eddig több mint 650 csoportban közel 16.000-en vettek részt határon innenről és határainkon túlról. A találkozó egyik legnagyobb értéke a közösségformáló ereje. Társadalmi rétegeket, generációkat köt össze a felkészülés, távoli régiókat a közös együttlét. A szokásanyag, az énekek, jelmezek összegyűjtése és elkészítése több év munkája. A magyarság téli ünnepköri szokásainak, a még élő, dramatikus formáknak olyan gazdag variációi élnek itt, amik Európában is ritkaságnak számítanak. A kis elzárt településeken, a magyar kultúra megőrzésének szinte egyetlen útja a szokások életben tartása, és hogy az ide érkező csoportok tagjai a Találkozón szembesülnek azzal, hogy milyen széles köröket mozgat meg a betlehemezés, és mekkora kulturális értéknek tekintik ezt a közös kárpát-medencei hagyományt, és ez ad nekik erőt a további munkához.