Az önkormányzat szeptember 14-i ülésén tárgyalta azt az előterjesztést, amely a hajdúsági megyeszékhely fejlesztési céljait rögzíti. Az előterjesztést, rendkívüli fontosságára tekintettel, teljes terjedelmében közöljük.
Tisztelt Közgyűlés!
Az Európai Unió következő költségvetési ciklusához igazodóan elkészült Magyarország 2007-2013 közötti fejlesztéseinek alapjául szolgáló Új Magyarország Fejlesztési Terve, melynek társadalmi egyeztetése, vitája jelenleg folyik. A Tervet az érintett társadalmi és gazdasági szereplők javaslatainak beépítése után a Kormány nyújtja be hivatalosan az Európai Uniónak, várhatóan szeptember végén.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb céljául fogalmazza meg a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését. Ennek érdekében hat kiemelt területen kíván elindítani összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.
I. A Terv a Nemzeti Fejlesztési Terv utódjának tekinthető, melynek főbb pontjai végrehajtására operatív programokat hoznak létre. Ezen programok intézkedései fogalmazzák meg azokat a fejlesztési irányokat, melyekre pályázati úton a kedvezményezettek részére támogatás nyújtható.
A hat kiemelt területhez, prioritáshoz kapcsolódó operatív programok az alábbiak szerint foglalhatók össze:
1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program
2. Közlekedésfejlesztési Operatív program
3. A társadalom megújulásához kapcsolódó Humán Infrastruktúra Operatív Program, valamint az Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program
4. Környezet-és Energiafejlesztési Operatív program
5. A területfejlesztéshez kapcsolódó Regionális Operatív Programok, melyben külön operatív programként szerepel a Közép-magyarországi régió fejlesztése, amely ténylegesen nem konvergencia régió, hanem versenyképességi régió
6. Az államreformot szolgáló Közigazgatás Megújítása Operatív Program és Közszolgáltatások Korszerűsítése Operatív Program
7. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációját és kommunikációját szolgáló Végrehajtás-támogatási Operatív Program
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a feladatok megoldását két meghatározó szintre bontja: a közvetett hatású, kormányzati döntéshez kapcsolódó ágazati szintre, valamint a közvetlen hatású, konvergencia célokat megfogalmazó regionális szintre.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtására rendelkezésre álló maximális keret összege 6.943 milliárd forint, melynek mindössze 17%-a kerülhet közvetlenül a regionális fejlesztések támogatásához felhasználásra, míg a keret nagy része az ágazati célokra került elkülönítésre. Az ágazati célok támogatása kormányzati szintű döntéseken alapul, így a gazdaság egyéb szereplőinek, köztük az önkormányzatoknak nincs közvetlen ráhatásuk.
Sajnálatos módon a kiemelt fejlesztési területekként meghatározott Fejlesztési Pólusok programjai nem épültek be ágazati szinten a Tervbe, hanem regionális szinten jelennek meg, így a fejlesztési pólus projektek a régiófejlesztési célok közé kerültek besorolásra. Ez Debrecen kulcsprojektjeinek támogatása szempontjából nem kedvező, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ezen projektek forrásigénye mintegy 110 milliárd forint.
Debrecen Fejlesztési Pólus kulcsprojektjeinek nagy része, különös tekintettel a tudásközpontok fejlesztésének megvalósítása azonban nem képzelhető el regionális szinten, tekintettel arra, hogy azok ágazati szerepkört töltenek be. A várható támogatás szempontjából az is kedvezőtlen, hogy az Észak-alföldi Regionális Operatív Program maximális keretösszege mindössze 277 milliárd forint 7 évre.
A kutatási és fejlesztési tevékenység, illetve az innováció további fejlesztése érdekében a Fejlesztési Pólus kulcsprojektjeinek – kiemelten a Tudásközpontok kialakításának – ágazati szintre történő emelése és az operatív programokban való nevesítése rendkívül indokoltnak látszik. Ezek a projektek a térség gazdaságfejlesztése szempontjából megalapozzák a munkahelyteremtést, a kutatásfejlesztést és a térségben élők életminőségének javítását.
Debrecen Fejlesztési Pólus kulcsprojektjei az alábbiak szerint foglalhatóak össze:
- Genomnanotech Diagnosztikai Regionális Egyetemi Tudásközpont kulcsprojekt;
- Az Airport Debrecen Business Park működéséhez szükséges – K+F, oktatási, infrastrukturális – feltételrendszerek megteremtése;
- Agrár-Innovációs Tudásközpont;
- Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ kialakítása és az elővárosi tömegközlekedés feltételeinek megteremtése;
- Pharmapolisz pólus kulcsprojekt;
- Regionális Kiállítás- és Vásárközpont;
- Informatikai Tudásközpont – Szilícium Mező projekt;
- Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése;
- ACCENT Tudásközpont - környezetvédelem és anyagvizsgálat;
- Debreceni Regionális Részecskegyorsító Központ;
- Nagyerdő idegenforgalmi potenciáljának növelése;
- Humán Erőforrás Fejlesztési és Üzleti Tudásközpont.
Debrecen célja az, hogy Magyarországon növeljék a regionális szerepkört és ehhez kapcsolódóan a regionális programokra a rendelkezésre álló teljes keretet emeljék meg a jelenlegi 17%-os mértékhez képest. Az Észak-alföldi régió fejlesztésére rendelkezésre álló 277 milliárd forint keretösszeg csekélynek tűnik, különösen annak ismeretében, hogy a Közép-magyarországi régióra tervezett forrás előirányzat 451 milliárd forint. Mindezek mellett ezen térség fejlesztésére az ágazati operatív programok további jelentős forrásokat tartalmaznak.
Az Észak-alföldi Régió és Debrecen, mint régióközpont fejlesztése szempontjából az alábbi kiemelt projektek megjelenítését látjuk indokoltnak szerepeltetni az ágazati operatív programokban és a régiós szintet képező Regionális Operatív Programban:
- Debrecent elkerülő körgyűrű kiépítése /M35, M47, 4-es utak szakasza/;
- M47-es út Berettyóujfaluig történő megépítése;
- 4 sz. főút Debrecen-Nyíregyháza közötti szakaszának kétszer kétsávosítása;
- 4. sz. főút Debrecen-Hajdúszoboszló szakaszának kétszer kétsávosítása;
- 471. sz. út korszerűsítése Debrecen- Hajdúsámson, ill. Debrecen bevezetőszakasz, /kétszer kétsávosítás/;
- 48-as sz. Vámospércsi út korszerűsítése /kétszer kétsávosítás/;
- 354. sz. főút Debrecen Észak-nyugati elkerülése;
- Debrecen-Nagyvárad vasúti összeköttetés kiépítése;
- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal rekonstrukcióján belül a Debreceni nagyállomás teljes felújítása;
- Debrecen és Nyíregyháza komplex elővárosi közlekedés fejlesztése;
- Debrecen kötöttpályás tömegközlekedésének fejlesztése (2. villamos);
- Kelet-magyarországi CARGO Logisztikai Központ Fejlesztése;
- CIVAQVA program;
- Erdőspuszta regionális idegenforgalmi központ fejlesztése;
- Tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése;
- Regionális járóbeteg szakellátó hálózat és egynapos sebészeti központ létrehozása;
- Debrecen Fórum;
- Debrecen Átrium Kulturális Központ;
- Debrecen Városi Múzeum;
- Debrecen színházfejlesztés és rekonstrukció;
- Repülőtéri üzleti park és logisztikai központ fejlesztése;
- Regionális Szociális Szolgáltató Központ kialakítása;
- Megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése, a geotermikus energia fűtési célú felhasználása.
Természetesen, a város Fejlesztési Programjában szereplő további projektek megvalósítását is fontosnak tartjuk. Ezen fejlesztési igények várhatóan az Észak-alföldi Regionális Operatív Program intézkedéseihez lesznek illeszthetők.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott operatív programok pénzügyi elosztási terve alapján fennáll annak veszélye, hogy Debrecen fejlesztési projektjeinek végrehajtása forrás oldalról ellehetetlenül. Ezért indokolt mindent megtenni annak érdekében, hogy a városi fejlesztési célokat a különböző, döntéshozatalban résztvevő és közreműködő kormányzati szervek forrás biztosításával támogassák és ezzel hozzájáruljanak Debrecen, mint régióközpont fejlesztéséhez.
A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslat elfogadásával támogassa a fentiekben megfogalmazott fejlesztési célokat.
II. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést arról, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan a 2004-2006 közötti európai uniós költségvetési ciklusban Debrecen - aktív pályázási tevékenységgel - számos projekt megvalósítását kezdte meg, melyhez uniós fejlesztési alapokból jelentős mértékű támogatást nyert.
A legjelentősebb folyamatban lévő fejlesztések az alábbiak:
- ISPA szennyvízberuházás (Kohéziós Alap), a támogatási szerződés szerinti 26,97 milliárd forint beruházási költséggel, 21,92 milliárd forint támogatással;
- Bartók Béla út rekonstrukciója (ERFA) 1,5 milliárd forint bekerülési költséggel, 990 millió forint támogatással;
- 2. számú villamosvonal tervezése (ERFA) 110 millió forint költséggel, 99 millió forint támogatással);
- Térségi Integrált Szakképző Központ (ERFA, ESZA) 1,12 milliárd forint teljes költséggel, 1,074 milliárd forint támogatással;
- Bölcsődék fejlesztése (ESZA) 241 millió forint teljes költséggel, 200 millió forint támogatással;
- Integrált informatikai rendszer létrehozása (ERFA) 357 millió forint bekerülési költséggel, 277 millió forint támogatással;
- On-line információs rendszer létrehozása (ERFA) 165 millió forint bekerülési költséggel, 144 millió forint támogatással.
A folyamatban lévő beruházások mintegy 30,5 milliárd forint beruházási értéket képviselnek, melyhez az elnyert támogatás összege mintegy 24,7 milliárd forint.
III. A fejlesztési alapok mellett Debrecen olyan európai uniós támogatásban is részesült, mely a közösségi kezdeményezés jellegű projektekhez hasonlóan innovatív intézkedési terv megvalósítására és nem kimondottan infrastrukturális beruházások támogatására használható fel.
Ilyen a CIVITAS II., mely az Európai Unió programja olyan közepes méretű európai városok számára, akik városukat élhetőbbé kívánják tenni. Az élhetőség fogalma európai mércét jelent; a tisztább, csendesebb, egészségesebb város megteremtését célozza, melyben a tömegközlekedés vonzóbbá tételén, a városközponthoz közel eső közúti hálózat tehermentesítésén és az alternatív, innovatív közlekedési módok elősegítésén van a hangsúly. A program tehát nem a nagy infrastrukturális beruházásokat támogatja -arra a strukturális és kohéziós alapok szolgálnak-, de mindenképpen a nagyobb európai uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztések előszobájának számít.
A program keretében az uniós városok közösen pályázhattak közép-kelet európai városokkal, konzorciumi formában. A franciaországi Tolouse városa hosszas vizsgálódási folyamat és szakértői látogatás után döntött Debrecen partnersége mellett, érdemesnek és alkalmasnak tartva a várost az uniós megmérettetésre. A döntésben szerepet játszottak a város és a közlekedési szereplők eddig elért eredményei, valamint a meglévő tervek és a hajlandóság. A francia város elismerte ugyanis, hogy nyilvánvalóan szűkösebb fejlesztési forrásokra támaszkodva, sokkal alapvetőbb problémákkal néz szembe a magyar fél, mint nyugati partnere, de a tenni akarás, a szándék bemutatása talán ellensúlyozni tudja a nehézségeket a pályázaton.
A két város 2003. november 5-én kötötte meg az előzetes megállapodást a projektben való közös részvételre. Ekkor került sor azon közös irányvonalak azonosítására is, melyekre a beadandó konzorciumi pályázatnak épülnie kellett. A konzorciumba időközben belépett Ljubljana (Szlovénia) városa is, így a 3 városból álló konzorcium által készített projektjavaslat került benyújtásra 2003. decemberében az Európai Bizottsághoz. A Bizottság a projektjavaslatot érdemesnek találta támogatásra, így megkezdődött az anyag véglegesítése. Az Európai Bizottság döntése értelmében két konzorcium összeolvasztásra került, így Odense (Dánia) és Velence (Olaszország) városainak csatlakozásával alakult ki a jelenlegi, 5 városból álló konzorcium, melynek projektje a MOBILIS nevet kapta. A MOBILIS projektben 30 partnerszervezet vesz részt az 5 városból. A debreceni intézmények mintegy 210 millió forint összegű támogatásban részesülnek a projekt megvalósításához.
A CIVITAS II. MOBILIS programhoz kapcsolódó támogatási szerződésben foglalt ütemezésnek megfelelően a debreceni projektelemek megvalósítása folyamatban van. A program megvalósítási fázisa 2005. februárban indult és 2008-ban (48. hónap) fejeződik be. A debreceni konzorcium tagjai -DMJV Önkormányzata, DKV Rt., Hajdú-Volán Rt., Magyar Közút Kht., Debreceni Egyetem- által vállalt intézkedések teljesítése az adott, érintett intézmény feladata.
A projekt kezdete óta 50 db elektronikus visszaszámláló berendezés került beszerzésre és kihelyezésre a jelzőlámpás közlekedési csomópontokban, valamint folyamatban van a megközelíthetőségi korlátozásokra és igazgatásra irányuló tanulmány készítése. A tanulmány elemzi a kritikus közlekedési csomópontokat és a városi forgalmi hálózat szakaszait, valamint megoldásokat dolgoz ki a forgalom elterelésére a kritikus időszakokban. A tanulmány új jelzőlámpa fázistervet is tartalmaz és kitér a városi P+R megvalósításának elemzésére is.
A program keretében tanulmány kerül kidolgozásra a Kölcsey konferencia központ megközelíthetőségére, melynek keretében elkészül a konferencia központ felé tervezett gyalogos zóna engedélyes terve is.
Ugyancsak a program keretében került felállításra egy „fenntartható mobilitási munkacsoport” a debreceni közlekedésben érintett szakemberek részvételével, melynek feladata elsősorban a fenntartható városi közlekedésfejlesztési koncepció készítési folyamatának koordinálása. Ez szintén a MOBILIS projekt keretében finanszírozott.
A projekt keretében átfogó fejlesztési tanulmány kerül kidolgozásra a kerékpáros közlekedés fejlesztésére is, amely meghatározza a leghatékonyabb lehetőségeket – összekapcsolási és forgalomirányítási megoldásokat – ahhoz, hogy az úthálózat teljessé váljon. A tanulmány elsősorban az alternatív intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, melyek megvalósítása lényegesen kevesebb forrást igényel, mint az útépítés, vagy egyéb infrastrukturális fejlesztések. Többek között ilyen jellegű hálózatbővítési megoldás lehet a már létező útfelületből kerékpárút leválasztása is. A tanulmány elkészítését követően biztonságos elhelyezést lehetővé tevő kerékpártárolók beszerzésére is sor kerül.
A fenti intézkedéseken túl, a konzorciumban résztvevő partnerszervezetek számos feladatot valósítanak meg a projekt keretében. Ezen feladatok között - a projekt jelenlegi fázisában - a legjelentősebbnek a DKV Rt. utasinformációs rendszer fejlesztésére irányuló intézkedése bizonyul. Az új rendszer bevezetésével a villamossal utazni szándékozók pontos információt kaphatnak a következő szerelvény érkezéséig várható időtartamról, valamint egyéb, utazással kapcsolatos hasznos információkhoz juthatnak a járművek fedélzetén elhelyezett LCD kijelzők segítségével. A rendszer alapjául az automatikus helyzetmeghatározó rendszer (AVL=automatic vehicle location) szolgál, mely szintén a projekt keretében került bevezetésre. Az AVL rendszer a CIVITAS II. program keretében a trolibuszokra is kiterjesztésre kerül, mellyel Debrecen Magyarországon egyedülálló tömegközlekedési információs rendszer kerül kialakításra.
A projekt keretében a Hajdú Volán ZRt. 7 db korszerű, környezetbarát autóbusz beszerzését valósítja meg, illetve további autóbuszokat alakít át földgáz üzeműre a környezetszennyezés csökkentése érdekében.
A Debreceni Egyetem koordinálásával megvalósíthatósági tanulmány készült a bioüzemanyagok (biogáz és biodízel) tömegközlekedési eszközökben történő alkalmazhatóságáról. A projekt keretében lehetőség van a különböző üzemanyag keverékekkel teszteket végrehajtani, és a tapasztalatokat, eredményeket más városokkal megosztani. A megvalósíthatósági tanulmány alapján végzett próbaüzem tapasztalatainak felhasználásával Debrecen egy olyan fejlesztési koncepciót dolgozhat ki, mellyel a tömegközlekedési energiaellátás Európában eddig nem alkalmazott módon valósulhatna meg.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
Határozati javaslat:
A Közgyűlés
a polgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) és a 17/2000. (V.I.) Kr. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján
1./ meghatározza a 2007-2013 közötti időszakra tervezett kiemelt fejlesztési projekteket a melléklet szerint.
2./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pont szerinti fejlesztési célok megvalósítása érdekében az érintett kormányzati szervekkel és közreműködő partnerekkel a szükséges egyeztetéseket folytassa le.
Határidő: folyamatos 2013. december 31-ig
Felelős: a polgármester
3./ Elfogadja a CIVITAS II. MOBILIS programról és annak keretében végzett tevékenységről szóló beszámolót.
A határozati javaslat elfogadása egyszerű többséget igényel.
Debrecen, 2006. szeptember 6.
Kósa Lajos
polgármester