Debrecen lehetőségei

Kovács László a sajtótájékoztató elején arról beszélt, hogy, miközben a TÁMOP és a TIOP számtalan lehetőséget nyújt az oktatási és a foglalkoztatási infrastruktúra fejlesztésére, milliárdos összegek állnak rendelkezésre pályázati forrásként, aközben Debrecenben kizárólag arról hallunk, hogy hány osztályt kell megszüntetni, hány pedagógust kell elbocsátani az oktatási intézményekből, milyen hátrányok érik a tanulókat, tanárokat, intézményfenntartókat.

Miközben erről beszél a városvezetés, a területet irányítóknak eszükbe sem jut, hogy nem csak panaszkodni kellene, hanem a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva ki kellene dolgozni az oktatási intézményhálózat működtetésének új modelljét. 

A liberális álláspont az: a jövőben nem lehet a hagyományos rendszerben és struktúrákban gondolkozni az oktatásban, illetve a képzési rendszerekben.

Szemléletváltásra van szükség!

Ahelyett, hogy a jelenlegi oktatási intézménystruktúra teljességének fenntarthatóságán gondolkozna a városvezetés, azon kellene gondolkozni, hogy a területi ellátási szintek megtartása mellett, kisebb intézményhálózattal hogyan lehet hatékonyabb az oktatási rendszer.

Milyen érdekes, hogy – miközben - a VESZ esetében már elkészültek azok a tervek, amellyel a jelenleg meglévő ellátási rendszert át kívánják alakítani egy hatékonyabb egészségügyi ellátó rendszerré, aközben az oktatásügyben ez fel sem merül.

Igaz, ez nagyon kínosan érintené az oktatásban dolgozó klientúrát, valószínűleg hasonló ellenállás fogadná ezt az átalakítást is, mint amilyen az egészségügyben fogadja a reformfolyamatokat. Szerintem – azonban – nem a klientúra érdekében, hanem a gyermekek érdekében kellene elkezdeni itt, Debrecenben is a szerkezetváltás „normális” előkészítését.

„Normális”, azaz a korrekt információk mentén, a valós adatok és feltételek ismeretében lehet ezt a munkát elkezdeni. Nem kellene – például – Halász D. János oktatásért felelős alpolgármesternek a saját nevelési igényű tanulók esetében azt nyilatkozni, hogy a város költségvetéséből kell finanszírozni ezeknek a „kis létszámú” osztályoknak a további fenntartását, mivel a költségvetési törvény a sajátos nevelési igényű tanulók után továbbra is biztosítja a megemelt normatívát. Csak másképpen kell elszámolni. Ezzel azonban nem indokolható pedagógus elbocsátás és ez után sem a város költségvetéséből kell fizetni ezt a feladatot!

Az elbocsátások helyett számtalan lehetőség lenne a felszabaduló pedagógus létszám további foglalkoztatására is: Többek között az oktatási intézmények bekapcsolódhatnának a Társadalmi Megújulás Operatív Program által preferált képzésekbe, átképzésekbe, valamint ezzel párhuzamosan fejleszthetnék az oktatási intézmények képzési feltételeit is a Társadalmi Infrastruktúra Operatív program támogatási lehetőségeinek felhasználásával.

Magyar Bálint a sajtótájékoztató második felében három dolgot emelt ki az oktatással kapcsolatban.

Elsőként a TÁMOP-on belüli intelligens iskola programról beszélt. Magyarországon az oktatási infrastruktúra igen elmaradott. Országos szinten 120 millió Ft van elkülönítve a ROP- ok számára iskola-felújításra, korszerűsítésre (Ez kb.: 700- 1000 iskolát érint). A programon belül a kiemelten fontos a digitális világ bekerülése az osztálytermekbe. Ezzel párhuzamosan a 21. századi iskola program, amelynek lényege a tényleges gondolkodni tanulás, a kompetencia alapú oktatás.

Másodikként említette a felnőttoktatást. Két új irányvonalat említett. Az önkormányzatok és betelepülő ipari vállalatok, parkok közös pályázatának lehetőségét és az általános munkaerő-piaci kompetenciákhoz tartozó képzéseket. (Ma sok esetben már alapismeretnek tekintik az informatikai tudást, a nyelvi ismereteket, vállalkozói ismereteket és szociális készségeket is.) Magyar Bálint elmondta, hogy a részképzések számát is jelentősen növelni fogják.

Harmadikként a felsőoktatásról és kiemelten a Debreceni Egyetemről esett szó. Az Egyetem újabb nagy beruházások előtt áll. Klinikai fejlesztésekről, a műszaki valamint a természettudományi feltételek fejlesztéséről beszélt. Kiemelte az Egyetem és a helyi valamint a betelepülő gazdasági szereplők kapcsolatának erősítését.