Debrecen, magyarság, kultúra

Helyi - 2006-08-23

Debrecen város Önkormányzata nevében Turi Gábor köszöntötte a VI. Hungarológiai Világ-kongresszus résztvevőit, kifejtve, hogy nagyra értékelik a résztvevők munkáját, amivel hozzájárulnak a magyarság történelmének, nyelvének, irodalmának, kultúrájának kutatásához, megismertetéséhez; és ami legalább ennyire fontos, önismeretünk alakításához.

A város alpolgármestere így folytatta:

Hagy szolgáltassak ehhez néhány adalékot. Önök egy olyan város vendégei, amelyről a két világháború között Móricz Zsigmond így írt: “A debreceni ember hozzászokott a nagy századok alatt, hogy ami erő csak van, ami ész csak kerül, azt mind neki kell csiholni és állandóan készen tartani, ha meg akar állni a sarkán. Nekem a debreceni ember képviseli a törzsökös magyarságot. Én a debreceni ember lelkiségéből tudnám levezetni azokat a nemzeti ideálokat, amelyek a jövő megépítéséhez (…) szükségesek: ha a debreceni lokál-patriotizmust ki lehetne terjeszteni az egész magyar területre, ha a magyarságban olyan önérzetet, önbizalmat s felelősség-vállalást lehetne teremteni, amilyet a debreceni cívis hordoz magában a maga városának dicsőségéért – akkor nem félteném a magyart”.

Megtisztelő, bíztató szavak ezek egy olyan megfigyelőtől, akinél mélyebben kevesen ismerték a magyarság lelkivilágát. Bennünket is az foglalkoztat, lehet-e „tündérkertet” teremteni a mai, bonyolult, zaklatott, gazdaságilag és értékrendjét tekintve átmeneti korban, az ország jelenlegi állapotában. Lehet-e Debrecent élhető, polgárainak otthonos közérzetet nyújtó, erős lelkiségű hellyé tenni. Nos, ha arra a szellemi és erkölcsi tőkére gondolunk, amelyet a város az egyetem és az itt élő alkotó értelmiség révén magáénak mondhat, a horizonton látjuk kirajzolódni a fejlődés bíztató lehetőségét.

Örömmel újságolhatom, hogy Debrecen kivételes nagyságrendű kulturális fejlesztéseket valósít meg ezekben az években. Megemlíteném a fontosabbakat. A sétálóövezet kialakításával közösségi térré formáltuk a belvárost. Az idén avattuk fel tanácskozásunk helyszínét, Kelet-Magyarország legnagyobb konferencia- és kulturális beruházását, a Kölcsey Központot. Hamarosan birtokba vesszük az ehhez illeszkedő galériát, amely 2600 négyzetméteres kiállítóterével a modern és a kortárs képzőművészet meghatározó szellemi műhelyévé válhat. Új színház építését is elhatároztuk. S hogy az egészséget se zárjuk ki a kultúra értelmezéséből: szeptembertől új uszoda áll a mozogni, sportolni vágyók rendelkezésére.

Mindeközben igyekszünk szélesre tárni a város képzeletbeli kapuit a szellemi javak áramlása előtt. Debrecen kultúrája 2004. május 1-je óta Európa kulturális örökségének része – immár politikai értelemben is. Ez a fordulat Debrecen helyének és szerepének újra gondolására késztet bennünket. A mi geopolitikai helyzetünket kulturális értelemben Nyugat és Kelet erőtereinek találkozása határozza meg. Miközben törekszünk kihasználni az európai unió regionális politikájában rejlő lehetőségeket, küldetésünknek tartjuk, hogy a határokon átívelő gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítésével elősegítsük a térség és a magyarság integrációját. Ennek példája a Református Kollégium egykori partikula-rendszerén alapuló Városok, Falvak Szövetsége megalakítása, amely négy ország száznál több települése előtt nyithatja meg az együttműködés lehetőségét, keretül szolgálva egy új európai kulturális régió létrehozásához - mondta Turi Gábor alpolgármester.