Ez által logikus a magyarázat: azok az ügyeskedő, hivatalos jövedelemmel nem, vagy csak minimális mértékben rendelkező állampolgárok, a fekete és szürkegazdaságban ügyeskedők is az adóhatóság látókörébe kerülhetnek.
Ki kell jelentenünk, Magyarország polgárai törvénytisztelő, fegyelmezett adózók. Mégis mindnyájan ismerünk olyan közeli, vagy távolabbi szomszédot, ismerőst, vagy akár vállalkozókat, és politikusokat is, akiknek életvitele, ingó és ingatlan vagyona sokszorosan meghaladja a jövedelmük alapján elérhető szintet. Nos, ezeknek az embereknek van félnivalójuk a bevezetésre kerülő adótól.
Természetes, hogy adózni senki nem szeret. Azonban a törvényalkotóknak, a parlament tagjainak minden információjuk és lehetőségük megvan-megvolt, hogy meggyőződjenek róla és belássák: ki kell terjeszteni szélesebb körbe a tehervállalást, ezen belül a vagyonosabbaknak nagyobb terhet kell vállalni az ország terheiből. Ennek okaként is megmagyarázhatatlan a Fidesz vezető politikusainak megnyilatkozása, melyben kategorikusan elutasítják a vagyonadó bármilyen formáját.
Kósa Lajosnak, Debrecen polgármesterének nyers kirohanása a vagyonadóval szemben, sokunkban akár azt a hitet is erősíthette, hogy a Bajnai-kormány intézkedéseivel szemben kívánja megvédeni Debrecen lakosainak vagyonát. Holott erről szó sincs. Kósa Lajos politikusként felhalmozott vagyonát félti. Sokan még emlékezhetünk a húsz évvel ezelőtti fiatal politikusra, aki egy Hatvan utcai bérház lakásából indult. Arra a Kósára, aki tíz éve polgármestere Debrecennek, és aki politikusként jelentős vagyonra tett szert.
Kósa Lajos – és még sok más vagyonos Fideszes politikus – retteg a vagyonadótól. Nézzük, mi lehet mindennek az alapja. Kósa Lajosnak az MKOGY honlapján olvasható vagyonnyilatkozata sok kérdésre választ ad, még többet pedig felvet.
Ingatlanjaira - többek között 300 négyzetméteres debreceni házára (és most ne beszéljünk Kósának arról a populista kirohanásáról, amiben a jelenlegi pénzügyminisztert 330 m2-es háza miatt ostorozta!) -, saját bevallása szerint több mint 77 millió forint bankhitelt, és 10 millió forint magánszemélytől felvett kölcsönt jegyez. Ha a pénzintézettől felvett hitelét nézzük, akkor ismerve a bankok hitelezési gyakorlatát, feltételezhetjük, hogy ingatlanjainak értéke bőven meghaladja a 120 millió forintot, amire bizony jelentős vagyonadó-teher fog hárulni.
Nem vitatható, hogy Kósa Lajos politikusként eltöltött húsz éve feltétlenül jövedelmező volt. Azonban elgondolkoztató, hogy vajon miből él Debrecen vezetője. Bár a deviza-árfolyam ingadozásai miatt pontos összeget nem tudhatunk, azonban információink szerint 80 millió forintnyi hitelnek a törlesztő részlete akár százezrekkel is meghaladhatja a havi félmillió forintot, miközben polgármesterünk havi polgármesteri és ogy. képviselői tiszteletdíjainak nettó összege bizony ez alatt marad.(a parlamenti költségtérítés 336 e. forintját természetesen nem számoltuk bele, mivel azt „hivatalosan” csak képviselői munkájával kapcsolatos költségeinek fedezetére fordíthatja).
Nem kívánjuk kommentálni a tényeket. Azonban úgy véljük, hogy a vagyonadó pont ezekre a különös esetekre keresi a megoldást. A fenti tények birtokában talán érthető, Kósa Lajos miért is tiltakozik a vagyonadó bevezetése ellen.
Varga Zoltán
városi alelnök
Bassel Ferenc Zsolt
városi alelnök
MSZP