Helyi reklámrendelet: hátrányban a debreceniek?

Helyi - 2013-01-21

A 65/2012 (XII.13.) önkormányzati rendelet (tárgy:  A hirdetmények, hirdető berendezések, létesítésének, elhelyezésének szabályairól)  9§-a az Önkormányzati rendelet hatályba lépése előtt szabályosan létesített reklámhordozók eltávolítására kötelezi a táblák tulajdonosait.

 

Álláspontunk szerint ez a rendelet – azon túl, hogy munkahelyek megszűnését idézi elő, csökkenti Debrecen helyi adó bevételeit) az alábbi a hatályos Alaptörvény alábbi rendelkezéseibe ütközik:

M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való  visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

 

T) cikk

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

 

Ezekre hivatkozva szeretnék a debreceni vállalkozók kérni a rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát, amelyhez mi önkormányzati képviselők is csatlakozunk.

 

Egyéb törvényi ütközések

2010. évi CXXX. törvény  a jogalkotásról

A jogalkotás alapvető követelményei

2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

(2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

 

2004. évi CXL. törvény    a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

(4)4 A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait

 

A sajtótájékoztatónkon résztvevő Ryas Kft  reklámtábláinak 95%-a több mint 10 éve épült. A reklámtáblákat a 37/2007  (XII.13. ) ÖTM rendelet építménynek tekinti.  Az 1997 évi LXXVIII. (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló) törvény értelmében az építésügyi hatóság az építmény építésének befejezésétől, vagy annak használatbavételétől számított 10 éven belül intézkedhet az építmény lebontatásáról. Amennyiben ezt 10 éven túl a városképre, vagy új rendezési tervre hivatkozással teszi meg, akkor az említett törvény 30§-a alapján kártérítést köteles fizetni .

 

Az Ipsos közvéleménykutató Kft. információi alapján Debrecen területén jelenleg összesen  681 db óriásplakát tábla található. A piacon 12 cég osztozik. 

 

 

A rendeletet elfogadó közgyűlésen azt a kérdést tettük fel Debrecen Város Főépítészének, hogy a rendelettervezet elkészítésekor készült-e hatástanulmány arról, hogy a rendelet hatására munkahelyek szűnnek meg Debrecenben, amelyre a válasz az volt, hogy nincs debreceni vállalkozás az érintettek között. A rendelet elfogadása után vizsgálódtunk, amelynek eredményeként megállapítható, hogy  érint helyi vállalkozást a rendelet, a piac 15 %-át megszerző RYAS Reklám Kft-t.

 

A RYAS Reklám Kft. és kapcsolódó vállalkozásai az elmúlt években milliós nagyságrendű adót fizettek be az Önkormányzat adóbevételi számláira. A cég debreceni alkalmazottakat foglalkoztat, foglalkoztatott.

 

Az egészen pontos adatokat az alábbi táblázat rögzíti

év           létszám      ip. adó          kom. adó       gépjármű adó   Ing.adó

 2012         6,58       789061,-                           43056,-           883600,- 

 

 2011         9,37     2650400,-                            90804,-          883600,- 

 

  2010       13,48     3427600,-         27000,-       96804,-

 2009       13,77     3702200,-         27500,-       89280,-

 2008       15,14      4336000,-        30300,-       86360,-

 2007       16           2133500,-         31800,-      45600,-

 2007       13             628500,-           7150,-        5120,-

 2006      11,75       2337000,-          23700,-       28680,-___________________

                               20.004.261.-      147.450.-  485.704.-      1.766.120,-

/2007-ben a RYAS betéti társaságból kft-vé alakult, ezért adott kétszer bevallást/

 

Jó látható a táblázatból, hogy a FIDESZ kormány 2011-i intézkedései radikálisan csökkentették a Társaság bevételeit, alkalmazotti létszámát, ezek által a Debrecennek fizetendő adókat. Ezek az intézkedések hozták a MAHIR-t versenyelőnybe a többi magyarországi, hirdetésből élő  vállalkozással szemben. Ezen törvény miatt tudomásunk szerint több eljárás van folyamatban mind az Alkotmánybíróság, mind Európai intézmények előtt.

Mindezeken túl csak a RYAS Kft. 80 különböző magánszemélynek, vagy lakóközösségnek fizet bérleti díjat a táblák helye után, sok esetben olyan nyugdíjas, vagy munkanélküli családoknak, ahol ez a bérleti díjbevétel a háztartások összes jövedelmének jelentős részét teszik ki, amelyet Debrecenben költenek el. Ha a családoknak ez a bevétele megszűnik, akkor a napi megélhetésük kerül veszélybe.  Csak 2012-ben a helyi óriásplakát táblák bérleti díjaként  8,5 millió Ft –ot fizettek ki Debrecenben.

Ezek csak a Ryas Kft tábláikra vonatkozó adatok, ezen felül a többi céggel összesen mintegy 450 debreceni családról, társasházról beszélünk. Az egy évre, magánszemélyeknek, társasházaknak reklámtábla helybérleti díjként kifizetett összeg az összes debreceni táblára vonatkozóan nagyságrendileg 50. 000.000.- Ft.  Ezek az emberek Debrecenben költötték el a kapott bérleti díjat, debreceni lakosokhoz folyt be a budapesti reklámcégektől kapott bérleti díj ugyanúgy, mint a Ryas Kft által kifizetett díjak.

 

A Debrecen város tulajdonát képező, vagy üzemeltetésében álló intézményekhez az elmúlt négy év során csak a RYAS Reklám Kft. 4 millió Ft összegű bérleti díjat fizetett ki.  Pl. Egyesített Bölcsödei Intézmények, Kishegyesi úti  Terápiás Ház, Gábor Dénes Szakközépiskola, Cívis Társasház kezelő Kft.

 

A reklámtáblák készítése kapcsán mintegy 20 debreceni vállalkozással állnak – álltak kapcsolatban, akiknél az elmúlt 4 éves időszakban évi 30.000.000.- Ft-ot költöttek el valamilyen termékbeszerzésre, vagy szolgáltatás igénybevételére. Ezek a cégek az általuk elköltött pénzekből Debrecennek fizettek adót, debreceni embereket alkalmaztak. Ilyen vállalkozások pl. a Dunaferr Debrecen, a Menedzser 20 Kft, a Fest-é Ker Kft., az Alföld Szivárvány Kft., JP Fémker Kft., a Színforrás Kft., a Sztancs Kft., Haszonvas Bt., Nyomdaellátó Kft., stb.

 

Azok a helyi vállalkozások, amelyek Debrecenben kifejezetten ezen reklámtáblákból élnek:

RYAS Reklám Kft., DigitPrint Stúdió Kft.,  Ív Produkció Kft. ,TM Company Kft. Médiafield részlege.

 

Ehhez kapcsolódnak még azok a cégek, akik dekorációs munkákra rendezkedtek be, kisebb nagyobb méretű cégtáblákat, akciós táblákat gyártanak, dekorálnak:

pl. Makó Filmnyomó Kft., Dimenzió Dekoráció, Kreatív Vonalak Kft., Dekor El Kft., Látványos Grafikai Művek Stb.

 

Tehát az egész ügy érintettsége jóval túlmutat néhány budapesti reklámcégen, akik Debrecenbe is telepítettek reklámtáblákat. Határozottan kijelenthetjük, hogy érdemi hatástanulmány a rendelet előkészítése idején Debrecen Város Főépítésze által, hiszen egy egyébként is válságos gazdasági helyzetben helyi vállalkozások mehetnek csődbe egy átgondolatlan koncepciójú rendelet miatt, amelynek meghozatala előtt a Közgyűlés tagjait nem tájékoztatták megfelelően a rendelet előkészítői. Debreceni lakosok megélhetése kerül veszélybe, míg a nagy fővárosi cégek legfeljebb elvesztik debreceni érdekeltségüket, ezzel minimálisan csökken a bevételük, ami után egyébként sem ide adóztak.

 

Ehhez kapcsolódik a reklámtáblákkal kapcsolatos helyi megrendelői  igény. A jelenlegi tragikus gazdasági helyzetben nagyon sok vállalkozás reméli a köztéri reklámtól a forgalma növekedését, hiszen sok emberhez eljut és viszonylagosan kedvező árú ez a reklám-lehetőség. A helyi vállalkozók közterületen, óriásplakáton  történő hirdetési igényét  4 vállalkozás elégíti ki, az EPA média, a RYAS Reklám Kft.,  Digitprint Stúdió Kft. és a Signtech Kft. Ezeknek a hirdetéseknek egy része útbaigazító célzatú, más részük az időszakos akciókat hirdet. Olyan helyi vállalkozók veszik ezt megelégedéssel  már több éve igénybe, mint a debreceni Toyota Autószalon, az Ideálmed, helyi fogorvosi rendelők, Matracdepo, Diego Debrecen áruház, Daniella Ipari Park , debreceni éttermek,   stb., a teljesség igénye nélkül. Őket legalább annyira érinti ez a rendelet, mint hirdetőcégeket, hiszen ebben a hirdetési lehetőségben látják célcsoportjuk elérésének költséghatékony, de eredményes elérését.

 

A fenti indokok alapján kezdeményezzük ennek a debreceni lakosokat és vállalkozókat megnyomorító rendeletnek a visszavonását, ugyanis a rendelet mögötti koncepciónak (ne legyenek köztéri reklámplakátok Debrecenben) csak nagyon hosszú, átmeneti időszakban szabad megvalósulnia, amelynek során az ezzel foglalkozó vállalkozások megfelelő idő alatt tudnak más vállalkozási tevékenységet elkezdeni.

 

 

Dr. Dobrossy István  és Varga Zoltán

      Önkormányzati képviselők