- Kilencven évvel ezelőtt, 1932-ben nyitották meg a köztemetőt a debreceni Nagyerdőben, az évforduló kapcsán egész éves programsorozatot tartanak a városban - közölték a szervezők a helyszínen, sajtótájékoztatón csütörtökön.
Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere azt mondta, a nagyerdei természetvédelmi területen lévő köztemető "a város történetének, múltjának fontos emlékpontja".
Kulturális emlékhely is a temető, amely mások mellett Fazekas Mihály, Szabó Magda és Borbély Szilárd nyughelye, de őrzi Debrecen egykori elöljárói, a cívis öntudatban jelentős szerepet játszó dinasztiák, családok síremlékeit is.
Az alpolgármester felidézte, hogy a köztemető helyének kijelölése előtt hat kisebb, többnyire felekezeti temető vette körül a várost, közülük még ma is működik a zsidó temető, de fellelhetők a nyomai a Csokonai Vitéz Mihály síremlékét őrző Hatvan utcai temetőnek, az egykori katolikus temetőnek, és folyamatosan gondozzák a honvédtemetőt.
Kardos Marianna, a köztemetőt működtető A.K.S.D. Kft. ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a nagyerdei temető létesítésére 1916-ban kiírt tervpályázatot Borsos József nyerte meg, de jóval az első világháború után, 1932-ben adták át.
A ma már műemlék ravatalozó épületében elkészült az ország első krematóriuma, de egyházi tiltakozás miatt csak 1951-ben kezdődtek meg a hamvasztások, 17 évvel a budapesti hamvasztó átadása előtt - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a 64 hektáros sírkertben 82 200 temetkezési hely van, és több mint 168 ezren nyugszanak a Nagyerdő fái alatt.
A kilencvenéves temetőt még 10-15 évig használhatják, utána új temetőt kell nyitni Debrecenben - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az évforduló alkalmából az év során kiállításokat, konferenciákat, ökumenikus megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak.