Nemzetpolitikai kérdésekben konszenzust sürgettek a Külügyminisztérium kérésére készülő külkapcsolati stratégia egyetemi vitájának résztvevői kedden Debrecenben.
Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója "A nemzeti azonosságtudat megújításának és fejlesztésének feltételei, intézményrendszere" című tanulmány szerzője bevezetőjében kiemelte: nemzetpolitikai ügyekben már körvonalazódik a konszenzus a külpolitikában.
Kiemelte: amagyarországi állampolgárok, a szomszéd országok magyar kisebbsége és a magyar diaszpóra - kapcsolatát, hangsúlyozva, hogy "ezt a máig tartósan rendezetlen viszonyt a magyar külpolitika kezelni tudja".
A tanulmány fontosnak nevezte, hogy választható legyen a magyar kulturális, nyelvi, történelmi, politikai közösség, az állampolgári identitás.
Az Európai Unió bővítésével összefüggő új kihívásnak nevezte, hogy meg kell tanulni határok nélkül élni. A szakember véleménye szerint a magyar kisebbségpolitikát regionalizálni kell, hogy érdemi kapcsolat alakuljon ki a szomszédos országokban élő magyarokkal.
"A regionális közösségek meg tudják oldani azokat a multikulturális feladatokat, amire a nemzetállamok képtelenek voltak" - tette hozzá.
Az egyetemi vitán Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára a magyar diplomáciának a magyarságpolitikában elért eredményeiről tájékoztatta a résztvevőket.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet a január 1-jétől bevezetendő schengeni vízumra, s jelezte, hogy attól az időszaktól még biztosítást kell kötniük a Magyarországra érkezőknek. Az államtitkár szerint a határon túli közösségeknek biztosítótársaságokat kell létrehozni, amit mi preferálhatunk, megkönnyítve így a beutazás anyagi terheit.
Orosz István történész, akadémikus fontosnak nevezte, hogy a vitaanyagban szerepel a kettős identitás elismerése.
"Nekünk a határon túli magyarokat nem lehet munkaerő-tartalékként kezelni" - jegyezte meg.
Véleménye szerint nem számíthatunk európai uniós kisebbségvédelmi törvényre, ezért az ilyen kérdéseket az egyéni jogok keretében kell megoldani. Az autonómiáról szólva megjegyezte: "a kulturális, területi autonómia nekünk természetes, a szomszédos országokban ördögtől való, de az EU-ban sem lesznek nagy barátaink ebben a kérdésben".
Horváthné Fekszi Márta államtitkár a vita végén reményét fejezte ki, hogy az elkészült tanulmányra és az egyetemi vitasorozatra alapozva rövid, közép és hosszú távú cselekvései programot tudnak kidolgozni.