Ebben az egységes rendszerben az utazók 20-25 százaléka számára csökken a bérletek ára, körülbelül 56-64 százalékuk pedig legfeljebb 2-3 mentjegy áráért cserébe lehetőséget kap a teljes városi tömegközlekedés használatára. (Az utazási szokások felmérése egyértelműen kimutatta, hogy a vonalas bérletet használók jelentős hányada az egyéb szolgáltatásokat menetjeggyel legalább ennyiszer egyébként igénybe is vette.)
A teljességében új – Euro 5-ös motorokkal szerelt – buszparkkal induló szolgáltatás következtében Közép-Európa legmodernebb, legkisebb tömegközlekedési környezeti terhelést okozó szolgáltatása indul el, amihez társul majd a tervezett 2-es villamosvonal új, környezet- és utasbarát szolgáltatása. A polgármesteri hivatal és a DKV szakemberei az egységes szolgáltatás és az új tarifarendszer bevezetését követően, annak tapasztalatait leszűrve tovább vizsgálják az utasbarát megoldások (30 napos jegy, utazási zónák kialakítása, elektronikus jegyrendszer, időalapú utazás, éjszakai járatok, stb.) bővítésének lehetőségeit. A 2-es villamos beruházásának megvalósulásáig pedig készülnek a tervek a debreceni közösségi közlekedés struktúrájának átfogó felülvizsgálatára.
Az új, egységes bérlet árstruktúrájának kialakításakor a szolgáltató és a közgyűlés kénytelen figyelembe vennie azokat a gazdasági tényezőket is, melyeknek hatásait nem tudja kivédeni és felvállalni: a július 1-jétől érvényes 5 százalékos áfa-emelést (az áfa 25 százalékra emelkedik), a gázolaj jövedéki adójának emelését, illetve az áfa-emelés következtében csökkenő fogyasztóiár-kiegészítést. Az áfa növekedése éves szinten összességében 196 millió forint többletkiadást jelent az utasok számára. Az áfa-emelés a tömegközlekedési viteldíjak állami támogatásaként a tömegközlekedési szolgáltató által kapott nettó fogyasztói árkiegészítés 4,2 százalékos csökkenését idézi elő, mely éves szinten eléri a 63,8 millió forintot. A jövedéki adó emeléséből adódó többletkiadás a szolgáltató számára éves szinten megközelítőleg 30 millió forint. Mindösszesen 290 millió forintos többletkiadással kell az új tarifák esetében számolni.
A közösségi közlekedés finanszírozhatóságának megteremtésében leginkább a kormánynak lenne lehetősége lépni: a közösségi közlekedés támogatásának több mint 90 százalékát Budapest és a BKV kapja; a közösségi közlekedés melletti elkötelezettséget pedig jelezhette volna, ha az ágazat áfája – például a távhőhöz hasonlóan – a kedvezményes körben marad.
Varga László
Főosztályvezető