A városban élő újságíróknak is mondott néhány érdekességet Debrecen polgármestere azon a kötetlen találkozón, ahol a hajdúsági megyeszékhelyen élő, és egykor ott dolgozó hírlapírók találkoztak.
A II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) a debreceni projektek 90 százaléka iparfejlesztésre vonatkozik - mondta Kósa Lajos szombaton Debrecenben.
A polgármester a Debrecenből elszármazott és debreceni újságírók 8. találkozóján ezzel összefüggésben elmondta: a Debreceni Egyetem (DE) bázisára támaszkodva elsősorban a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakat, az informatikát, az információ-technológiát és a biotechnológiai iparfejlesztést támogatná a város, még azon az áron is, hogy az önkormányzat ilyen irányban módosítaná a közeljövőben az iparűzési adóról szóló rendeletét is.
Kósa Lajos szólt arról, hogy Debrecen erős expanziós politikát folytat, cégeket vásárol. Például a debreceni vízmű működteti a székelyudvarhelyi és a nagyszalontai vízművet, de már tárgyalnak az érmihályfalvai vízmű megvásárlásáról is.
A város 49 százalékos tulajdonában van a Debreceni A.K.S.D. , a Tiszántúl legnagyobb hulladékgazdálkodási szolgáltatója. A cég Romániában Ploiesti mellett építi meg Románia legnagyobb veszélyeshulladék-lerakóját, de a város szeretné megvenni az EON-tól a debreceni kombinált ciklusú erőművet.
A z elmúlt években elképzelt fejlesztésekről szólva Kósa említette, hogy a tervek 70 százalékát a város megvalósította, és a töbvbit sem vetették el, csak tolódik a végrehajtás. Egyebek mellett utalt a stadionépítési tervre, az új színház felépítésére és a belvárosi rehabilitációkra.
Szólt arról is, hogy Debrecen eladósodottsága a költségvetéséhez képest 14 százalék, a város forgalomképes vagyonához viszonyítva pedig 4 százalék.
A további lehetőségekről szólva megemlítette, a helyi nemzetközi repülőteret, amit annak idején másfél milliárd forintért vásárolta meg az önkormányzat. Az elmúlt években mintegy 4 milliárd forintot költöttek a légikikötő fejlesztésére, amelyre már érkezett 10 milliárdos vételi ajánlat.
Kósa Lajos közölte: amennyiben a jövőben eladják a debreceni repülőteret, csak olyan vevő jöhet számításba, aki azt továbbra hosszú távon is repülőtérként fogja használni.