Kósa Lajos tíz esztendeje Debrecen élén. Utak vagy tévutak?

 A Kósa Lajos által irányított városvezetés az elmúlt tíz évben több mint 3 milliárd forintot költött propagandára – közpénzből – azért, hogy elfedje azokat a gazdasági problémákat amelyek hatalmas adósság képében itt láthatóak:

 

10 év a számok tükrében

 

1998-ban Debrecen kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben volt. Kötelezettségként a reptér megvásárlásának utolsó részletei, az új villamosok beszerzéséhez és a szennyvíz programhoz kapott pályázati önerő jelentkezett.

 

2005-ig a város bevételei fedezetet biztosítottak az esedékes törlesztésekre, fizetési kötelezettségekre. Az évet 5 milliárd forint pénzmaradvánnyal kezdtük. A 3 milliárdosra tervezett Kölcsey Központ építése 6 milliárdba került, plusz a MODEM 3 milliárdos „beszerzése” is az adósságot növelte. Év végére a hitelállomány 6,3 milliárd forint lett.

 

 

2006-ban újabb 4,6 Mrd hitelfelvételre volt szükség a költségvetés egyensúlyban tartásához, de ehhez még vállaltunk 3,5 Mrd Ft kötelezettséget színház beszerzéshez is.

2006-ban számtani vitába keveredtem Kósa Lajossal, aki a választási kampányban többször is kijelentette, hogy Debrecen nagyon jó adósság-mutatóval bír, mindössze 3,8 Mrd a város adósság állománya.

Ekkor szembesítettem az adatokkal, amelyek azt mutatták, hogy a város adósságállománya (az önkormányzat, valamint a Vagyonkezelő és tagvállalatai összes adóssága) már ekkor meghaladta a 25 Mrd Ft-ot.

Az elmúlt két évben ehhez még számos kötelezettség vállalás, pályázati önrész hitelfelvétel és beruházási hitel társult, sőt 2008-ban már – láthatóan – működési finanszírozáshoz is szükséges volt újabb hitelt felvenni.

 

Mostanra városunk teljes adósság állománya eléri a 35 Mrd Forintot!

 

Mindez úgy nézve, hogy a város éves költségvetési főösszege 55 Mrd, a forgalomképes vagyon pedig nem éri el a 20 Mrd Ft-ot igencsak „komoly” adósság állománynak tűnik!

 

Önmagában nem „csak” ennek tőke és kamat visszafizetése jelent terhet a város kasszájának, hanem a hitelből megépített beruházások működtetése is jelentős terhet jelent. (Főként azért, mert jelentős részük folyamatos veszteséget termel)

 

A hitelek jelentős részét svájci frankban folyósították, így annak árfolyam változása és a kamatok várható emelkedése jelentős többlet terhet jelent a városnak.

 

Az intézményrendszer folyamatos sarcolása mellett, a Vagyonkezelő ZRT. pazarlása is szembetűnő. Miközben a Vagyonkezelő ZRT. és Tagvállalatainak vezetői súlyos milliós fizetéseket kapnak, a város oktatási, szociális gyermekvédelmi rendszere folyamatosan leépül.

 

Hatalmas Fidesz-klientúra épült ki a városban. A fideszes képviselők családtagjai, rokonai kerülnek hivatali, intézményi pozíciókba szemérmetlenül. A városvezetés körül olyan cégháló szövődött, amely a város beruházásainál jelenik meg és ellenőrizhetetlenül élnek meg közpénzekből. Elég megnézni a nagyobb ingatlanfejlesztéseket, mélyépítő munkákat, a Vagyonkezelő ZRT. autóbeszerzéseit és felfedezhetők a Fidesz-közeli cégek!

A Fideszes városvezetés hatalomgyakorlását jól jellemzik a közbeszerzési botrányok, amelyek a nagyberuházásokat kísérik. A Sportuszoda építés kapcsán, a csatornázási programban számtalanszor elmarasztalták a várost, és a felelősségre vonás mindig elmaradt.

 

Az elmúlt 10 évben folyamatos ideológiai harcot folytat a városvezetés azokkal szemben, akik másként gondolkodnak mint ők, és leplezetlenül a múlt század keresztény nemzeti hagyományait éleszti újra. A Wass Albert kultusz, Tisza István dicsőítése, az Őrváros szerep hangsúlyozása kirekeszti a város lakóinak jórészét, és az őket képviselő politikai erőkkel semmilyen párbeszédet nem hajlandóak folytatni. Ráadásul Debrecen múltjának olyan emlékei pusztulnak, mint a Nagyerdő és ősfái, a Nagyerdei villa, a Széchenyi utca 6. szám alatti műemlék ház illetve a város nevezetes fasorai.

 

Kósa Lajos Debrecenből az adósság városát csinálta, mivel még 2019-ben is olyan kötelezettségeket fog fizetni a város közössége, amelyet mostanában vállalt be a Fideszes városvezetés.

 

 

Gadus István és Kovács László önkormányzati képviselők sajtótájékoztatójának anyaga.

 

xxx

Idézetek a Közgyűlés szeptemberi ülésének anyagából:

 

 

A hitelfelvételről:

 

A 2008. évi költségvetésben betervezett hitel (2.800.000 E Ft) közbeszerzése megtörtént, a hitel felvételére szeptember 3-án került sor. A hitelt svájci frankban vettük fel, forintban folyósították (CHF árfolyam 147,82 Ft), a türelmi idő 4 év vagy a törlesztés kezdete 2013. március 1., a futamidő 10 év, a kamat változó 3 H CHF Libor + 1 % kamatfelár (ez ma 2,73 % + 1 % felár).

 

 

* * *

 

 

Összességében megállapítható, hogy a módosított 57.659.910 E Ft-os bevétellel szemben az első félévi teljesítés 30.682.428 E Ft (53,21 %), mely időarányos teljesítés.

 

Azonban a Rákóczi u. – Csapó u. – Vár u. telek értékesítése (1.600.000 E Ft), ennek Áfa összegével (320.000 E Ft) korrigálom az előirányzatot és a 2008. évi számviteli, valamint adójogszabályok változása – pénzforgalom nélküli bevételek és kiadások elszámolása (374.554 E Ft), mely nem jelent előirányzat módosítást – befolyásolta a bevételi teljesítést.

Ezen tételek figyelembe vételével a bevételi előirányzat teljesítése (50,93%) kedvezőtlenebb képet mutatna.

 

A Tócóvölgyi telekértékesítés (1.700.000 E Ft) tervezett bevételt tekintve a pályázat határideje szeptember 15., s a szerződéskötéstől számított 60 napon belül kell az 1/3 összeget kifizetni. Amennyiben a tervezett bevétel nem realizálódik – jelen pillanatban ennek nagy az esélye, várhatóan az 1/3 összeg jöhet be –, úgy a bevételkiesést pótolni kell.

 

A hitelfelvétel közbeszerzési kiírásában a kiírás tartalmazta a + 50 %-al nagyobb összeget is. Ahhoz azonban, hogy a hitel folyósításra kerüljön, a + 50 %-ról döntés kell.

 

Vissza kell fogni a kiadásokat is.

 

 

IV. ÖSSZEGZÉS

 

Debrecen Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének végrehajtása az I. félévi teljesítés alapján kiegyensúlyozott volt. A bevételi módosított előirányzat teljesítése 53,21 %-os, a kiadások módosított előirányzatainak teljesítése 48,29 %-os.

 

Az év második félévére a felhalmozási és tőkejellegű bevételek tervezett előirányzata teljes mértékben nem teljesíthető, ezért indokolt

-          1.400.000 E Ft többlet hitel felvétele

-          az értékesíthető ingatlanok körének felülvizsgálata, és az értékesítések felgyorsítása.

 

 

A Debreceni Vagyonkezelő 2008-as üzleti tervéből:

 

A vállalatcsoport likviditási helyzetének alakulása:

 

Az elmúlt évi eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a tagvállalatok egyrészt a kedvezőtlen irányba változó makrogazdasági környezetben kellett, hogy teljesítsék üzleti tervüket, másrészt a korábbi évek közgyűlés által is támogatott beruházási illetve ingatlan vásárlási döntései miatt a cégcsoport rövid távú likviditási helyzete kedvezőtlenül alakult, függetlenül attól, hogy a támogatásra szoruló tagvállalatok összességében az üzleti tervükben elfogadott kereten belül maradtak. A hitelállomány a 2006. december 31-ei 9.935.243 e Ft-hoz viszonyítva 2.663.675 e Ft-tal nőtt és 2007. december 31-ei záró állománya 12.598.918 e Ft.

xxxx

Dr. Papp László, Fidesz-MPSZ frakcióvezető közleménye szerint: ellentétben az SzDSz sajtótájékoztatóján elhangzottakkal 1998-ban - az MSZP-SzDSz-es városvezetés leköszönése után – a város nem kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben volt, hanem a fizetésképtelenség határán.  Kósa Lajos irányításával sikerült Debrecen gazdasági helyzetét stabilizálni és növekvő gazdasági pályára állítani. A város vagyona az 1998-as állapotokhoz képest több mint 60 Mrd forinttal nőtt mindösszesen 283,9 Mrd Ft-ra. Az önkormányzati vállalati vagyon értéke ebből meghaladja a 100 Mrd forintot. Az Önkormányzat adósságállománya 13,6 Mrd Ft. Az 59 Mrd forintos költségvetési főösszeghez viszonyítva az adósságráta 23,18 %, míg a teljes önkormányzati vagyonhoz viszonyítva 4,8 %. 1998-ban az MSZP-SzDSz- városvezetés 18 Mrd forintos költségvetési főösszeg mellett 2,8 Mrd forint adósságállományt hagyott hátra, úgy hogy a város 20 ezret meghaladó lakásállományából közel 15 ezer lakást értékesített.

 

Az adósságállomány növekedésére az MSZP-SzDSz kormány hivatalba lépését követően az önkormányzatok finanszírozásának 2003-as megváltozása miatt került sor, addig változatlan volt. 10 év alatt tehát 11 Mrd forinttal nőtt a város adósságállomány és több mint 60 Mrd forinttal nőtt a vagyona. Átszerveztük a város vállalkozói vagyonát, amely korábban veszteséget termelt és a város költségvetése finanszírozta a vállalati veszteséget, most ezen vállalkozói vagyon átlagos éves adózás előtti eredménye 1,5 Mrd forint. A Vagyonkezelő Zrt. 21 Mrd forint nettó éves árbevétel és 100 Mrd forintot meghaladó vállalati érték mellett rendelkezik 12 Mrd forint adósságállománnyal. Az SzDSz képviselői értelmezhetetlen számokkal és összefüggésekkel igyekeznek a valóságot elferdíteni. Látható, hogy Debrecen kiemelkedően stabil gazdasági helyzettel és vagyoni háttérrel rendelkezik és mindenki által elismerten az ország legdinamikusabban fejlődő városa.