A Debreceni Egyetem elnyerte a kutatóegyetemi címet, az elitegyetemi rangot. Az intézmény ezzel elkezdi új kutatóegyetemi programját, amihez indulásként három-milliárd forint összegű, két évre szóló uniós támogatást kapott. A kutatóegyetemi programban a Debreceni Egyetem célja, hogy elérje a vezető európai elitegyetemek tudományos teljesítményét, színvonalát és elismertségét.
A pályázatban a Debreceni Egyetem öt kiemelt alapkutatási témakört nevesített, amelyek tartósan az itteni alapkutatások meghatározó fókuszterületei lesznek:
a molekulatudományt, benne a gyógyszerkutatással;
a fizikai-, számítás- és anyagtudományt;
a molekuláris medicinát;
az egészség- és környezettudományt;
a nyelvtechnológiát és bioetikát.
Objektív adatok alapján mind az öt a Debreceni Egyetem legversenyképesebb alap-kutatási területe: ezekben az egyetemen összesen 12 akadémiai kutatócsoport, 21 doktori iskola és hét korábbi TÁMOP pályázaton támogatást elnyert innovatív kutatói team működik. A kiemelt kutatások társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjából is jelentősek: az erős alapkutatási bázisra építve tovább erősödhet régiónkban a gyógyszer- és a vegy-ipar, a húzóágazatként is emlegetett biotechnológia és egészségipar, valamint az informa-tikai- és környezetipar kutatás-fejlesztési háttere.
A hatodik alprogram a tudás- és technológiatranszferért, valamint a projektben létre-hozott infrastruktúra hatékony hasznosításáért felelős. Ezen belül folyik a kutatások szervezése és a nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése, mélyítése az öt kiemelt területen. Az alprojekt a teljes egyetemi vertikum kutatási eredményeinek hasznosítását is támogatja.
A hárommilliárd forintos támogatási összeghez a Debreceni Egyetem mintegy 150 millió Ft önrészt tesz hozzá. A projekt szakmai megvalósításában résztvevő kutatókat három kategó-riába soroltuk, 160 000 forint, 250 000 forint és 450 000 forint bruttó havi bérrel. A két év alatt a szellemi kapacitás 73 kutatóval bővül, illetve 70 dolgozó mentesül az oktatási feladatok alól. Követve a kiemelt területek szellemi fejlesztését, hozzávetőlegesen 580 millió forintot 130 eszköz (hat eszközcsomag) beszerzésére fordít az egyetem. Ilyen például egy Stopped-flow-val kombinált villanófény-fotolízis készülék; amilyen vagy hasonló csúcskate-góriájú reakciókinetikai kutatóeszköz Magyarországon jelenleg nincsen. Egy másik példa a mikrokaloriméter, ami jelentősen hozzájárul majd a biomolekuláris interakciók kimutatásához és a kötődési jellemzők mennyiségi meghatározásához.
Intézményi hálózatfejlesztésre, tehetséggondozásra, technológia transzferre és az infrastruktúra hatékony kihasználtságának növelésére 134 millió forintot tervez költeni az Egyetem.
Arról, hogy a hárommilliárd forintos támogatás miképpen oszlik meg az öt terület és munkacsoportjai között, a Debreceni Egyetem tekintélyes akadémikusainak részvételével a pályázatban vállaltak szerint létrejött Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács dönt, nemzetközi tanácsadók bevonásával. A tanács felügyeli a kutatóegyetemi program hosszú távú megvalósítását. A testület elnöke dr. Fésüs László akadémikus, a projekt szakmai vezetője. Minden területért külön szakmai vezető felelős, valamennyien akadémikusok: dr. Joó Ferenc (molekulatudomány), dr. Trócsányi Zoltán (fizikai-, számítás- és anyagtudo-mány), dr. Nagy László (molekuláris medicina), dr. Gergely Pál (egészség- és környezet-tudomány) és dr. Kertész András (nyelvtechnológia és bioetika). A tanács tagja még az egyetem tudományos rektorhelyettese, jelenleg dr. Debreczeni Attila. A tanács tartósan beépül az egyetem működési rendszerébe, a kétéves támogatási projektet az intézmény hosszú távú kutatóegyetemi programja első lépésének tekinti.
Az öt kiemelt területen belül azok a kutatók és kutatócsoportok, belső kiválósági helyek kapnak támogatást, akik és amelyek optimális feltételek között dolgozva képesek a kutatási területük nemzetközi élvonalában jelentős tudományos eredmények elérésére és kiemelkedő nemzetközi szintű publikációkra. E kutatócsoportok alkalmasak versenyképes, pályázati vagy ipari bevételt generáló kutatások folytatására és nemzetközi díjak el-nyerésére, továbbá széleskörű együttműködésre a hazai és külföldi kutató társintézmé-nyekkel, valamint az iparral.
A kutatóegyetemi program szoros kapcsolatban működik majd az egyetem alkalmazott kutatási területeivel. Ezekre jó példák a zöld és fenntartható kémia; a kriptográfia, az adat-védelem, a polimerkémia és a nanotechnológia; a mai orvosbiológia és molekuláris élettu-dományok legfontosabb irányai, mint a genomika, a sejtterápia és a diagnosztikumok fej-lesztése; a népegészségügyi és idegtudományi kutatások, valamint a környezet- és agrár-technológiai területek; a fenti kutatások etikai vonatkozásai, valamint az informatikában a nemzeti nyelvek és kultúrák szerepe felértékelődésének kérdései.