A 40. Debreceni Virágkarnevál alkalmából 2009. július 10-én, virágórát avatnak a Baltazár Dezső téren.Ez az időpont negyven nappal előzi meg az augusztus 20-ai Virágkarnevált és államalapításunk ünnepét. Mindezek mellett egy másik jeles eseményt is takar ez a dátum, mégpedig Kálvin János születésének 500. évfordulóját.
A Belváros szívében, a Református Kollégium és - Kölcsey Ferenc egykori debreceni lakóházának helyén épült - Kölcsey Központ közötti, eddig méltatlanul elhanyagolt terület a virágórának köszönhetően a környező épületek szellemiségéhez válhat méltóvá.
A virágóra valójában nem más, mint egy napóra. Tengelye hasáb alakú, faragott mészkőoszlop. Az óramutató egy hosszú fémrúd, alatta az asztrális pályákra utaló fémkörívekkel. Modern világunkban a természet és az ember nagyon messze kerültek egymástól. A virágóra segítségével eleinkhez hasonlóan mi újból a Nap segítségét kérjük az idő méréséhez. Ennek megfelelően az avatást követően egy tábla mutatja majd a virágóra helyes használatát.
A mutató végét a főnixmadár szárnyát formázó motívum díszíti, amely a város jelképe. A szerkezet a maga teljességében a gémeskút alakjára emlékeztet, amely a puszta világát idézi. A kőoszlop alakja és formája a költő, Kölcsey Ferenc tiszteletére állított emlékoszlop is egyben. A választott versidézet találkozás, amely a virágóra funkcionális szolgálatát és a költő eszmei világát egyesíti.
Alkotók:
- Mihály Jolán szobrász, restaurátor
- Tulok László mérnök
- Barkóczi Péter kovácsmester