Nem csak a reptéri, az ingatlanbiznisz is bedőlt

Helyi - 2009-03-05

Az elmúlt napok-hetek sorra igazolták, sőt sok esetben meg is haladták a város befektetési koncepcióját, üzemeltetési gyakorlatát megkérdőjelező szocialista véleményeket.

Mára már bizonyosságot nyert, hogy a médiában, az ország és városunk lakóiban élő kép, mely szerint Debrecen, a sikeres vezetők sikeres városa, ahol a külső gazdasági, politikai környezet ellenére töretlen a fejlődés, nem más, mint a debreceni polgárok adóforintjaiból fenntartott, 100 milliókat felemésztő városi propaganda-gépezet által festett hamis kép.

A csupasz debreceni valóságot azonban mára már a kétségbeesett marketingfogások sem tudják takargatni. A Kósa-adminisztrációt az elmúlt tíz évben a fejlődés kézzel fogható jelei mellett a generálisan elhibázott várospolitika és sorra bedőlő, átgondolatlan, meg nem valósuló, és milliárdos veszteségeket is felhalmozó beruházások jellemezték.

 

Emlékezetes, kemény százmilliókat, milliárdokat jelentő bedőlt, veszteséges üzletek sora is jelzi az elmúlt évtizedet. A debreceni önkormányzat 1999-ben már egyszer kudarcot vallott a repülőtér-bizniszben, 400 milliós bánatpénz bánja a sikertelen tranzakciót. Ezt a sikertelen tranzakciót tetézte meg a Fideszes vezetés a repülőtérre fordított több, mint hatmilliárd forinttal, amely mint az elmúlt évben kiderült, olyan feneketlen kútba dobott pénz lett, amely feneketlen kútért értelemszerűen senki sem kíván áldozni egy fillért sem. T

 

ermészetesen ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a repülőtér üzemeltetése önmagában is évi százmilliós veszteségeket termelt. Mint ahogy százmilliós felesleges kiadást jelentett a többször, több helyszínre megtervezetett stadion, ami mind a mai napig csak rajzasztalon létezik. Így lett dupla áron Kölcsey-központunk, magán-irodaházból Modemünk. Építettünk pláza-szerű piacot, csillogó asztalokkal, szűk hellyel és a piaci árusok érdekeinek semmibe vételével. Minden előzetes gazdasági-kulturális koncepció nélkül vágtunk bele tízemeletes kamaraszínházba (melyet méreténél fogva Latinovits-erőműnek csúfol a debreceni nép), amely forrás hiányában vélhetően hosszú évekig befejezetlen torzóként telepszik még rá a belvárosra, de ha befejezik az további szükségesebb fejlesztésektől von majd el forrásokat.

A Fideszes városvezetés elképzelése volt a debreceni buszközlekedés privatizálása, melynek folyamata során az önkormányzat határozatba foglalta azt, hogy Debrecen és az utazók terhei nem növekedhetnek. Ezt a határozatot gyakorlatilag már meg is szegte a Vagyonkezelő Zrt. és azon belül a DKV Zrt., hiszen a privatizáció eredménye egy új buszpark lesz, melynek árát a debreceniek nyögik ki, a kisebb járatsűrűséggel, a kevesebb járattal, és egy tízmilliárdos kezességvállalással.

 

Félő, hogy a most felszínre került, újabb milliárdos bukást sejtető reptér-biznisz is túlmutat eddigi félelmeinknél. Bár az illetékesek nyilatkozatai csak pillanatnyi finanszírozási-zavarral magyarázzák a Xanga jelenlegi fizetésképtelenségét, azonban a mögöttes valóság mást sejtet.

 

Mi is az igazság a repülőtér üzemeltetése és az ingatlanfejlesztési terület eladása körül? Sikerült a pályáztatás során egy olyan befektetőt találni, aki életében nem üzemeltetett repülőteret, soha nem volt ilyen referenciája (pedig ez a pályázat egyik fő szempontja volt). Jelenleg a forgalmi lekötöttség és előrejelzés csökkent és ott járunk, hogy állítólag a munkabérek kifizetése is kétséges.

 

A 141 hektár repülőtér melletti fejlesztési terület (ami igazából 124 hektár önkormányzati és 17 hektár állami tulajdon) Debrecen legértékesebb belterületi fejlesztési területe. Főútvonal mellett van, a repülőtér, az autópálya-nyomvonal és az iparvágányok találkozási pontjában. Megalapozottan jeleztük, hogy a vevő által ajánlott átlagosan 3.130 forint négyzetméterenkénti ár jóval a forgalmi érték alatt van.

 

 

Mit is csinál most a Xanga Holding Kft.?

-          NEM FIZET

-          NEM VESZ FEL HITELT

-          TÜRELMET ÉS IDŐT KÉR

-          SAJÁTJAKÉNT KEZELI ÉS AJÁNLJA KI 3-8-SZOROS ÁRON A TELKEKET

ÜGYES!!!!!

 

Ebben a konstrukcióban volt eddig is partner a város polgármestere és a Fideszes többség, és úgy néz ki, hogy folytatni akarják.

Ingatlan-panamák között nincs különbség, legyen az akár Terézvárosban, akár Debrecenben.

 

A város és a városlakók érdekeit nem képviselheti az, hogy a vevő haladékot és további idő-apanázst kapjon.

 

 

 

            Dr. Zsiros Zsolt            Varga Zoltán

            frakcióvezető   önkormányzati képviselő