Vári Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület műszaki koordinátora három ólombetétes üvegablakot talált az alagsori liftgépházban, az Egyetemi Templomban zajló felújítási munkák közben.
A Református Egyház és az üvegművészet különös találkozásának helyszíne volt Debrecen, az 1930-as években. A Debreceni Egyetem hittudományi kara élén 1923-tól Csikesz Sándor professzor állt, aki lelkesen támogatta a templom építését. Csikesz professzor elgondolása újszerű volt, miszerint kell az egyetemi templomba kép, a festmény, akár a falon, akár az ablakon. A professzor hangsúlyozta, hogy a képek témája azonban csakis a Bibliából vehető át, megtartva az egyensúlyt az Ó- és az Újszövetségi ábrázolások között, kerülve Istennek és bármiféle élő, vagy nem élő embernek az ábrázolását. Így vált az a 36 darab üvegfestmény prédikáló képpé, melyeket Haranghy Jenő készített el. Haranghy Jenő keze munkáját dicsérik a Krematórium és a Kossuth utcai református templom üvegablakai is.
Csikesz Sándor munkásságának köszönhetően a református egyház életében mára helyet kapott az anyagában színezett, festett díszüvegkép újonnan épülő helyeken. Példaképp említhető a Dóczy Gimnázium rózsaablaka, az ebesi református templom ólombetétes üvegablaka, a Püspöki Palota mértéktartó díszüvege.
A három üvegablak megtalálása azért is bír nagy jelentőséggel, mert sokak szerint a remekművek a II. világháború alatt elpusztultak.