Összehangolta a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési ciklusban tervezett fejlesztéseit a hajdú-bihari és a debreceni önkormányzat, valamint a Debreceni Egyetem - jelentették a szervezetek képviselői kedden, a fejlesztési stratégiát bemutató sajtótájékoztatón.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke elmondta: ebben a fejlesztési ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében 116 milliárd forint áll a megye rendelkezésére.
A megyei önkormányzat döntése alapján ebből 43 milliárd forintot biztosítanak Debrecen fejlesztési terveinek megvalósítására, 73 milliárdból pedig a megyeszékhelyen kívüli települések fejlesztési terveit támogatják - jelezte a politikus.
Hozzátette: a decemberben meghirdetett pályázatokra eddig 149 fejlesztési elképzelés érkezett a Magyar Államkincstárhoz, több mint 46 milliárd forint forrásra.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a fenntartható városfejlesztési stratégia legfontosabb eleme, hogy minden területre kiterjedően, kiegyensúlyozottan fejlődjön a város, és erősödjön Debrecen határokon átívelő regionális központi szerepe.
Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztésre, a zöld város, a digitális-, a megtartó és a kiszolgáló város programjaik megvalósítására helyezik a hangsúlyt - jelezte a polgármester kiemelve a keleti körgyűrű és a 3-as villamospálya megépítését, a bevezető utak 2x2 sávosítását és a Tisza vizét a Keleti Főcsatornán át Debrecenbe vezető Civaqua-program elindítását.
A nemzetközileg is versenyképes gazdaságfejlesztés kapcsán Papp László megjegyezte: 2014-15-ben 150 hektár ipari parki területtel rendelkezett a város, napjainkra megtízszereződött az ipari parkok nagysága.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) kancellárja is jelentős, összehangolt, 400 milliárd forintos fejlesztési tervekről számolt be. Kiemelte egyebek mellett a műszaki kar épületének és a kémia-épületeknek a rekonstrukcióját, a közműfejlesztéseket és az egyetemi főépület külső felújításának megkezdését megjegyezve, hogy a fejlesztések 50 százaléka egészségügyi, 30 százaléka oktatási beruházás.
A kancellár szólt a debreceni szuperkórház tervéről, miután a város fejlődése indokolja, hogy a pavilon rendszerű klinikai épületekből egyetlen nagy tömbbe költöztessék az összes műtéti szakmát. A szuperkórház helyét még keresik, de szeretnék, ha a tervek két éven belül elkészülnének - mondta Bács Zoltán professzor.