Pósán László nyílt levele

Helyi - 2009-02-04

Klenóczki Károly

Magyar Közút Kht.

megyei igazgatója részére

Meglepetéssel és megdöbbenéssel olvastam, hallottam az Ön, és a Magyar Közút Kht. magyarázatát, érvelését arról, hogy miért szüntették meg a 48-as útnál a Szilváni utca lejáróját. Indoklásuk sok szempontból nem felel meg a valóságnak és a körülmények ismeretében finoman fogalmazva is kétségeket keltőek.

Önök azt állítják, hogy a balesetveszély megszüntetése indokolta a lejáró megszüntetését. Az ott élők és a rendőrség egybehangzóan arról tájékoztattak, hogy az elmúlt években ennél a lejárónál egyetlen baleset sem történt, amire Önök hivatkoznak az ettől jóval távolabb, más helyen következett be. A Szilváni utca és tágabb környékén élők eddig ezen a lehajtón keresztül tudták megközelíteni a buszmegállót, most azonban, hogy a Közút Kht. árokkal, szalagkorláttal, sőt régi korok sáncait idéző földhányással torlaszolta el a kijárást, 100-1500 métert kénytelenek a főút szélén gyalogolni ahhoz, hogy a buszhoz érjenek. Az útnak gyakorlatilag nincsen padkája, így a gyalogosok magán az úttesten közlekednek. A kerékpárosoknak, autóból kiszálló gépkocsivezetőknek kötelező a láthatást biztosító sárga mellény, a tömegközlekedést igénybe vevők számára azonban nem. Ősszel és télen, amikor reggel és este is már sötét van az óvodába, iskolába igyekvő gyerekek és szülők, munkába menők egyaránt egy forgalmas úton kénytelenek megközelíteni a buszmegállót.

 

Tisztelt Igazgató Úr! Ha Önök a balesetveszély megelőzésére hivatkozva torlaszolták el a lejárót, miért idéznek elő sokkal komolyabb balesetveszélyt? Ön szerint biztonságosabb hosszasan a kivilágítatlan főút szélén gyalogosan közlekedni, mint egy földúton? Ha balesetveszély elhárítását ennyire szívükön viselik, miért zárkóztak el attól, hogy a 48-as út

 

 

túlsó oldalán vezető kerékpárútnál az önkormányzat közvilágítást építsen ki, ahol valóban biztonságosan megközelíthető lett volna a buszmegálló? Remélem, nem kell tragédiának bekövetkeznie ahhoz, hogy felelősségteljesen átgondolják mostani döntésük indokolatlanságát. A buszmegálló megközelítéséhez mindenképpen át kell menni a főút túloldalára. Nem mindegy, hogy ez egyszerű átkelést, vagy átkeléssel összekapcsolt útszéli „gyalogtúrát” is tartalmaz. Józan parasztésszel felfogható, hogy első esetben kisebb a balesetek esélye. Ha valóban fontosnak érzik a gyalogosok biztonságát, miért nem gyalogátkelő kialakításában gondolkodtak, miért úttorlaszt emeltek?

 

Vámosi Attila, a Magyar Közút Kht. szóvivője a DTV-ben úgy nyilatkozott, hogy Önök nemcsak torlaszoltak, hanem építettek is. Így például áthelyezték a buszmegállót. Nem tudom Ön járt-e a szóban forgó helyszínen, én igen, s kijelenthetem, hogy ott a buszmegállónak semmiféle áthelyezésére nem került sor. Ha esetleg valamilyen munkát ilyen jogcímen kívánnának elkönyvelni, ne tegyék, mert ilyen munkavégzés ott nem történt. Szalagkorlátot valóban építettek, de kérdéses, hogy az meddig marad a helyén, ugyanis már most jól látható, hogy hamar munka sose jó. A Szilváni utcai lejárónál egy munkagép egyszerűen csak kimélyített egy árkot (tövestől kifordítva bokrokat és fákat), és semmi más nem történt. Az árok út felőli oldala kezd beomlani, a víz kimossa a földet, s mivel padka nincs, ez hamarosan már az útalapot fogja érinteni, ami nagyon könnyen az útburkolat beszakadást eredményezheti. Igazgató Úr, ez lenne a baleset megelőzés?

Az Önök szóvivője azt is állította, hogy ezt a lejárót a lakók illegálisan, a szükséges engedélyek és közlekedésbiztonsági szabályok betartása nélkül építették ki. Szeretném tájékoztatni arról, hogy ez a lejáró már legalább negyven éve ott volt, s eddig hogy, hogy nem, nem szúrta a szemüket, csak most hirtelen, 2008 decemberében, az év végi záráshoz közeledve. Az európai és a hazai jog alapelve, hogy egy jogszabály nem rendelkezik visszaható hatállyal, azaz csak életbe léptetésétől kezdve alkalmazandó, s korábbi esetekre nézve nem lehet szankcionáló érvénye. Másképpen fogalmazva: ha Önöknek közlekedésbiztonsági aggályaik voltak/vannak (persze jó lenne tudni, hogy pontosan milyen jellegűek, mert konkrétumokat nem mondtak) egy évtizedek ót meglévő és használt közlekedési lehajtó állapotát kellene a hatályos követelményekhez igazítani, nem pedig jelen

 

 

előírásokra hivatkozva, a lakosság előzetes tájékoztatása és elfogadható indoklás nélkül megszüntetni.

 

Tisztelt Igazgató Úr! Ha Ön és a Magyar Közút Kht. valóban szívügyének tekinti a biztonságos közlekedést, kérem állítsák vissza a negyven évig senkit sem zavaró állapotot, azaz a Szilváni utca lejáróját, de addig is egy gyalogos híddal, átjáróval tegyék lehetővé, hogy az itt élő emberek, köztük nagyon sok gyerek, naponta kétszer (vagy többször) ne testi épsége, esetleg élete kockáztatásával juthasson el a buszmegállóig. A Magyar Közút Kht., annak minden alkalmazottja az adófizetők pénzéből működik. Nemcsak illő, de elvárható is, hogy valóban odafigyeljenek az emberek biztonságára.

 

 

Debrecen, 2009. február 4.

 

 

 

                                                                                  Üdvözlettel:

 

 

 

                       

Dr. Pósán László

országgyűlési képviselő