Az egyetem aulájában a Debreceni Egyetem szenátusának, Debrecen városa, valamint Hajdú-Bihar megye közgyűlésének együttes ülésén Nagy János rektor, Kósa Lajos polgármester és Rácz Róbert megyei közgyűlési elnök köszöntötték a jelenlévő népes hallgatóságot.
Új fejezetet nyitott a forradalmak világtörténetében 1956. október 23-a – kezdte az egyetemen tartott előadását Görömbei András akadémikus, Debrecen díszpolgára.
Ezúttal nem egy társadalmi réteg, hanem egy nemzet kezdett harcot és vitte azt diadalra egy elnyomó diktatúrával – nagyhatalommal – szemben – folytatta gondolatmenetét, megjegyezve, hogy az az összefogás, amit akkoriban mutattak a magyarok, ritka a világtörténelemben.
A forradalmat a magyarság legjobbjainak szellemi törekvése előzte – jelentette ki Görömbei András, sorolva az irodalmi példákat, Illyés Gyulát, Kormos Istvánt, Németh Lajost, Nagy Lászlót vagy Déry Tibort. Íróink legjobbjaiban kiformálódott a szabad gondolkodás és cselekvés igénye – mondta az irodalomtörténész. Az Irodalmi Újság november 2-ai számában aztán sorra megszólaltak nagyjaink: újra nemzetté vált a magyarság. Íróink, művészeink kiálltak a forradalom tisztasága mellett, azonosultak a forradalmárokkal. Az irodalom a bosszú napjaiban is a nemzet megerősítését vállalta fel, s kezdte visszaadni az emberek méltóságát.
A beszédek és Görömbei András előadása után a főépület harmadik emeleti kerengőjében felavatták a forradalmi emléktáblát – E. Lakatos Aranka és Szilágyi Imre munkáját.
(Forrás:haon)