Varga Mihály: Európa gazdasága az elmúlt hat évtized leggyengébb növekedését mutatja

Helyi - 2025-11-26

Európa gazdasága az elmúlt hat évtized leggyengébb növekedését mutatja - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán Debrecenben, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP 100 évzáró partnertalálkozóján.

Varga Mihály szerint ennek elsősorban az energiaárak magas szintje, a túlzott európai bürokrácia, a csökkenő nemzetközi szerepvállalás és a technikai forradalomból való "ki- és lemaradásunk" az oka.

Hozzátette: a világgazdaságban alapvető átrendeződést látunk, annak korábbi motorjai lassulnak, miközben minden nagy gazdasági térség saját kihívásokkal is küzd. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú a vállalati hitelezés bővítése és minőségi javítása, a Magyar Nemzeti Bank ennek érdekében hozta létre a Minősített Vállalati Hitelt - jelezte.

Varga Mihály azt mondta, "a kilátások sem rózsásak": a prognózisok szerint 2026-ban és 2027-ben az Európai Unió növekedése 1,2 százalékos lehet, Amerikában ennek a kétszerese, Kínában négyszerese várható.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Magyar Atlétikai Club fennállásának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az MNB székházában 2025. november 25-én.

A jegybankelnök Magyarország külpiaci környezete szempontjából alapkérdésnek nevezte a német gazdaság meghatározó szerepét, amely négy éve recesszióban van, vagy stagnál. Szerinte ennek a "leválás" az oka: Németország leválása az olcsó orosz energiabeszerzésről és a gyorsan növekvő ázsiai piacokról. Hozzátette: bár ezer eurót terveznek költeni infrastruktúra-fejlesztésre, de azt Németországban költik el, ami nem segíti a kelet-közép-európai országokat.

Európa keleti felében a határokat keletről a háború, nyugatról a recesszió, a stagnálás jelenti - fűzte hozzá.

Varga Mihály szerint nagyobb növekedésre van szükség, mert Magyarország nem csak az uniós, hanem a "varsói országokat" tekintve, a régiós átlagtól is elmaradt. Ugyanakkor a munkaerőpiac és az export területén elkezdett jobban teljesíteni az ország, de a beruházások nagyobb volumene nagyon hiányzik - mondta.

Hozzátette:

a magyar vállalkozásoknak nem finanszírozási problémájuk van, a fejlesztéseket a gyenge kereslet, vagyis a piac hiánya, a még mindig magas energiaárak és az infláció miatti magas költségszint akadályozzák.

Varga Mihály kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, ezért akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas. Az MNB ősszel bevezetett minősített vállalati hitelprogramja keretében a vállalkozások két hét alatt juthatnak hitelhez: a kereskedelmi bankok ezen minősítésnek megfelelő hiteltermékei egyszerű, gyors és kedvező árazású forrást biztosítanak a hazai kkv-k számára - jelezte.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért kedvező fejlemény, hogy a jegybanki és kormányzati lépések következtében a jövő évi infláció még alacsonyabb lehet, éves átlagban 3,4-3,6 százalék között alakulhat - mondta Varga Mihály hozzátéve: ennek elérésében nagy segítséget jelent a kereskedelmi és iparkamara, amely a jegybank üzeneteit eredményesen közvetíti a cégek felé az ország minden pontján.

Miklóssy Ferenc, a kamara hajdú-bihari elnöke a gazdaság szempontjából meghatározónak nevezte a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Felhívta a figyelmet, hogy jövőre nagy nemzetközi cégek lépnek be várhatóan a térségi TOP 100 klubba, ugyanakkor olyan pilot-programon dolgoznak, hogy a helyi kis- és középvállalkozások is megtalálják partnereiket a kelet-közép-európai piacon.

Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen gazdasági alpolgármestere azt mondta, az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként Hajdú-Bihar a magyar gazdaság egyik súlypontjává vált. Történelmi léptékűnek nevezte, hogy ebben az időszakban több mint ezer milliárd forinttal bővült a cégek árbevétele Debrecenben, a tíz évvel ezelőtti 12-13 ezer álláskereső száma pedig mára 4 ezer alá csökkent.

Spander Zsolt, a NAV hajdú-bihari adó- és vámigazgatója a bevallott adatok alapján elemezte a térség gazdasági helyzetét. Egyebek mellett kiemelte, hogy 2024-ben a vármegye társas vállalkozásai az előző évinél 3,4 százalékkal több, 5175 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt realizáltak.

A hagyományoknak megfelelően a TOP 100 partnertalálkozón adták át a hajdú-bihari Napló gazdasági díját, amelyet az idén a 2024-es eredményei alapjáén a Teva Gyógyszergyár Zrt. kapott.