Roppant szimpatikus ötlete a győri egyetemistáknak az, hogy szükség van a Magyarország Egyetemi Fővárosa cím létrehozására. A Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata is a győri kezdeményezés mellé állt, az utóbbi le is tette voksát: elsőként Győr kapná meg a címet.
Az okok, amelyek a rangosnak gondolt cím létrehozását teszik halaszthatatlanná az ifjak szemében, régóta ismertek. Budapestre sokkal többen jelentkeznek felsőoktatási intézménybe tanulni, mint vidékre. A tendencia évek óta tart.
A legutóbbi hivatalos adatok szerint 2009-ben 15.000-rel kevesebb volt a vidéki felsőoktatási intézménybe történő jelentkezések száma, mint 2001-ben. Ezzel szemben 22.000-rel nőtt a budapesti intézményekbe történő jelentkezések száma, ugyanebben az időintervallumban. 2001-ben még 47188 fővel többen jelentkeztek vidéki intézménybe, mint Budapestre, a tavalyi évben már csak alig több, mint 16.000-rel volt kevesebb a Budapestre jelentkezők száma.
A visszarendeződési tendencia eleje, 2001, egybeesik a felsőoktatás kapuinak állami úton történő kinyitásával, amikor a jelentkezési létszám növelésével a politikai akkori irányítói azt gondolták: sikeresen lehet kezelni a fiatalok növekvő munkanélküliségét azzal, ha lehetőséget adnak nekik főiskolai, egyetemi tanulásra.
Minden felsőoktatási intézmény vezetője belátta: ha a többiek is a létszámot növelik, célszerű mindenkinek azt tennie. Ez volt az utazó professzorok korszaka, amikor az adott szak, többnyire új szakok meghirdetéséhez szükséges intercity–tanárok pendliztek a második –harmadik-negyedik intézmény között, többnyire az előadás megtartására, majd a nap többi részében az egynapos professzorkodásra.
E korszak végét a szigorodó akkreditálás jelezte, ami egyúttal a visszarendeződés kezdete is volt. Ha egy prof csak egy egyetemen lehetett főállásban, kinevezve, akkor, akik csak tehették, a budapestit választották.
Tegyük ehhez hozzá, hogy a teljesen mértéktelenül elszaporodott média-képzés intézményei közül a budapestiek helyzeti előnyt élveznek, hiszen a televíziók és rádiók friss munkaerő felszívó képessége a fővárosban összehasonlíthatatlanul nagyobb.
Ez a fővárosi kezdeményezés ugyan halva született ötlet, de jó elgondolás. A megoldás ugyanis nem az, hogy kihirdetik elsőként Győrt egyetemi fővárosnak, aztán meg különböző indokokkal az összes többit, hanem ha végre valami történik annak érdekében, hogy a fővároson kívül élő több, mint 8 millió ember szavának( szavazatának) nagyobb súlya legyen, mint Budapesten élő 1,8 millió „fővárosinak”.
Hajdu István