15 főváros lesz Magyarországon?

Jegyzet - 2010-02-07

Roppant szimpatikus ötlete a győri egyetemistáknak az, hogy  szükség van a Magyarország Egyetemi Fővárosa cím létrehozására. A Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata is a győri kezdeményezés mellé állt, az utóbbi le is tette voksát: elsőként Győr kapná meg a címet.

Az okok, amelyek a rangosnak gondolt cím létrehozását teszik halaszthatatlanná az ifjak szemében, régóta ismertek. Budapestre sokkal többen jelentkeznek felsőoktatási intézménybe tanulni, mint vidékre. A tendencia évek óta tart.

 

A legutóbbi hivatalos adatok szerint 2009-ben 15.000-rel kevesebb volt a vidéki felsőoktatási intézménybe történő jelentkezések száma, mint 2001-ben. Ezzel szemben 22.000-rel nőtt a budapesti intézményekbe történő jelentkezések száma, ugyanebben az időintervallumban. 2001-ben  még 47188 fővel többen jelentkeztek vidéki intézménybe, mint Budapestre, a tavalyi évben már csak alig több, mint 16.000-rel volt kevesebb a Budapestre jelentkezők száma.

 

A visszarendeződési tendencia eleje, 2001, egybeesik a felsőoktatás kapuinak állami úton történő kinyitásával, amikor a  jelentkezési létszám növelésével a politikai akkori irányítói azt gondolták: sikeresen lehet kezelni a fiatalok növekvő munkanélküliségét azzal, ha lehetőséget adnak nekik főiskolai, egyetemi tanulásra.

 

Minden felsőoktatási intézmény vezetője belátta: ha a többiek is a létszámot növelik, célszerű mindenkinek azt tennie. Ez volt az utazó professzorok korszaka, amikor az adott szak, többnyire új szakok meghirdetéséhez szükséges intercity–tanárok pendliztek a második –harmadik-negyedik intézmény között, többnyire az előadás megtartására, majd a nap többi részében  az egynapos professzorkodásra.

 

 E korszak végét a szigorodó akkreditálás jelezte, ami egyúttal a visszarendeződés kezdete is volt. Ha egy prof csak egy egyetemen lehetett főállásban, kinevezve, akkor, akik csak tehették,  a budapestit választották.

Tegyük ehhez hozzá, hogy a teljesen mértéktelenül elszaporodott média-képzés intézményei közül a budapestiek helyzeti előnyt élveznek, hiszen a televíziók és rádiók friss munkaerő felszívó képessége a fővárosban összehasonlíthatatlanul nagyobb.

 

Ez a fővárosi kezdeményezés ugyan halva született ötlet, de jó elgondolás. A megoldás ugyanis nem az, hogy kihirdetik elsőként Győrt egyetemi fővárosnak, aztán meg különböző indokokkal az összes többit, hanem ha végre valami történik  annak érdekében, hogy a fővároson kívül élő több, mint 8 millió ember szavának( szavazatának)  nagyobb súlya legyen, mint Budapesten élő  1,8 millió „fővárosinak”.

 

Hajdu István