Jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.
Nézzük meg, hogy a „megállapodásnak" mi a számszerű hatása. Ezt szerepelteti a következő táblázat, (egyelőre a 2018. évi külön növekedési vagy csökkenési hatással nem számolva):
Minimálbér esetén (forintban)
Évek | Bruttó | Nettó | Vállalati ö.költség | Nettó béremelés | Vállalati költségemelés |
2016 | 111 000 | 73 815 | 142 635 | ||
2017 | 127 650 | 84 887 | 157 648 | 11 072 | 15 013 |
Garantált bérminimumnál (forintban):
Évek | Bruttó | Nettó | Vállalati ö.költség | Nettó béremelés | Vállalati költségemelés |
2016 | 129 000 | 85 785 | 165 765 | ||
2017 | 161 250 | 107 231 | 199 144 | 21 446 | 33 379 |
Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy észrevegyük: az állami költségvetés az egyezséggel jól jár, mert a vállalati költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a megnövekedett adók teszik ki. Ezt a vállalkozásoknak kell kitermelni, ha tudják. Azaz a kikényszerített egyezség úgy tesz át a kisvállalkozások csekélyke nyereségéből dolgozónként és havonta - a minimálbéren foglalkoztatottak zsebébe - 11072 forintot, hogy közben az állami zsebbe is kell fizetni a korábbiakhoz képest 3941 forinttal többet. Garantált bérminimumot keresők esetében a 21 446 forintos nettó fizetésemelésen kívül még 11933 forintot kell havonta és dolgozónként a jó helyzetben lévő költségvetésbe elutalni.
Még mielőtt elhinnék, hogy ez a növekedés fedezhető az 1 százalékkal csökkenő társasági nyereségadóból, számoljunk tovább. Egy, azaz egy garantált bérminimumot kereső munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozás esetében csak az „eligényelt" költségtöbblet 11072 forint, havonta. Ennek százszorosa (mert ugye 1 százalékkal csökken a társasági nyereségadó): az 1 107 200 forint. Ha ennyivel képes a nyereséget növelni havonta az egy alkalmazottal dolgozó kisvállalkozás, akkor a nyereségnövekedés után fizetendő társasági adó csökkenése fedezi az állami sarcot.
Hajdu István