A béremelésnek nevezett nagy átverés

Jegyzet - 2016-12-02

Jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Nézzük meg, hogy a „megállapodásnak" mi a számszerű hatása. Ezt szerepelteti a következő táblázat, (egyelőre a 2018. évi külön növekedési vagy csökkenési hatással nem számolva):

Minimálbér esetén (forintban)

Évek

Bruttó

Nettó

Vállalati ö.költség

Nettó béremelés

Vállalati költségemelés

2016

111 000

73 815

142 635

2017

127 650

84 887

157 648

11 072

15 013

Garantált bérminimumnál (forintban):

Évek

Bruttó

Nettó

Vállalati ö.költség

Nettó béremelés

Vállalati költségemelés

2016

129 000

85 785

165 765

2017

161 250

107 231

199 144

21 446

33 379

Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy észrevegyük: az állami költségvetés az egyezséggel jól jár, mert a vállalati költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a megnövekedett adók teszik ki. Ezt a vállalkozásoknak kell kitermelni, ha tudják. Azaz a kikényszerített egyezség úgy tesz át a kisvállalkozások csekélyke nyereségéből dolgozónként és havonta - a minimálbéren foglalkoztatottak zsebébe - 11072 forintot, hogy közben az állami zsebbe is kell fizetni a korábbiakhoz képest 3941 forinttal többet. Garantált bérminimumot keresők esetében a 21 446 forintos nettó fizetésemelésen kívül még 11933 forintot kell havonta és dolgozónként a jó helyzetben lévő költségvetésbe elutalni.

Sokba fog kerülni a béremelés...

Még mielőtt elhinnék, hogy ez a növekedés fedezhető az 1 százalékkal csökkenő társasági nyereségadóból, számoljunk tovább. Egy, azaz egy garantált bérminimumot kereső munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozás esetében csak az „eligényelt" költségtöbblet 11072 forint, havonta. Ennek százszorosa (mert ugye 1 százalékkal csökken a társasági nyereségadó): az 1 107 200 forint. Ha ennyivel képes a nyereséget növelni havonta az egy alkalmazottal dolgozó kisvállalkozás, akkor a nyereségnövekedés után fizetendő társasági adó csökkenése fedezi az állami sarcot.

Hajdu István