A GKI 2,5 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését

Jegyzet - 2015-06-01

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megemelte a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását, így 2,5 százalék körüli ütemet valószínűsít. A GKI a magas, 3,4 százalékos első negyedévi ütem, valamint a kedvező gazdasági várakozások hatására emelte meg korábbi 2 százalék körüli növekedési előrejelzését.

    A gazdaságkutató előrejelzése szerint, bár a magyar gazdaság 2014 után az idén is az EU 1,8 százalékos átlagánál gyorsabban fog növekedni, a tavalyi 3,6 százalékos bővülési ütem megközelítésére nincs esély.

    Az MTI-hez eljuttatott elemzésben a kutatók úgy vélekednek: míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az Európai Unióban, az idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. A magyar gazdaság ugyanis az EU 2015-2016-ban várt gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint az idén és jövőre is lassulni fog.

    Az első negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, s a szlovák is csak minimálisan maradt el a magyar mögött.

    Az elemzés szerint a magyar fékeződés mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával, és jövő évi visszaesésével függ össze. A tavaly csúcsukra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek már tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem lesz képes ellensúlyozni a következő támogatási ciklus.

    Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontra zuhant. A beruházások az első negyedévben 4,5 százalékkal csökkentek, ami főleg az EU-támogatású szektorokban következett be, de a feldolgozóipar is csak stagnálásra volt képes. Mivel az első negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat - mutat rá az elemzés.

    A GKI előrejelzése szerint ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.

    A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja és a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése pedig még várat magára. Az ipari várakozások 2014 második feléhez viszonyítva az EU-ban és Németországban is kissé javulóak.

    A kockázatok elsősorban politikai természetűek, s az ukrán-orosz szembenállással, illetve Görögországban a Sziriza párt kiszámíthatatlan kormányzásával kapcsolatosak. Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok a tartós konfliktus képét vetíthetik előre.

    2015 első negyedévében az építőipar 9 százalékkal, az ipar 8 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal bővült. Az építőipar rendelésállománya azonban zuhanórepülésben van, az év egészében 3 százalék körüli bővülés várható.

    Az iparban továbbra is az export, illetve a járműipar húzza a termelést, de a belföldi értékesítés bővülése is kezd felzárkózni a kivitel mellé, és dinamikus a gumi-, az élelmiszer- és az elektronikai ipar fejlődése is. A GKI szerint az év során azonban némi lassulás valószínű az iparban 6 százalékra, miként a kiskereskedelemben is 5 százalékra, főleg a fehéredés okozta bővülés kifutásával.

    A mezőgazdaságban két jó év után visszaesés lehet.

    A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbinál kisebb, de az előző hónapokban mértnél magasabb, részben szezonális okok, részben a közmunkások számának átmeneti csökkenése miatt.

    Az első negyedévben a bruttó keresetek 4,1 százalékkal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak 3 százalékkal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nőni fog, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5 százalék alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve, a tavalyi 1,6 százalékról, 2,5 százalékra gyorsul.

    Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, és a második félévben a rezsicsökkentés és az olajáresés bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű a fogyasztói árindexben, az év egészében pedig stagnáló árszint várható.

    Az előrejelzés szerint az idén is elérhető a tervezett 2,5 százaléknál kedvezőbb, 2,2 százalék körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a nagy ellátórendszerek többségében már rövidtávon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, amelyek kezelési módja a 2016. évi költségvetésben sem látható - írták.