A magyar szerencsejáték-piac alapoktól történő újraszabályozásával a magyar kormány két legyet üthetne egy csapásra: növelheti a költségvetés bevételét, és legalizálhatja az online játékosok státuszát. Feltéve, hogy jól céloz – olvasható a Budapest Business Journal legfrissebb számában.
Az első sportfogadási, póker és kaszinó oldalak internetes megjelenésével a magyar játékosok olyan helyzetben találták magukat, amelyet nehéz volt megoldani, ha egyszerre akartak engedelmeskedni a törvénynek és játszani.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV törvény értelmében a magyar állami adóhatóság (NAV) engedélyére van szükség a távszerencsejáték vagy a sportfogadás szervezéséhez, vagy akár reklámozásához Magyarországon. Több mint két évtizedig azonban csak az állami tulajdonú, monopolhelyzetben lévő Szerencsejáték Zrt. szerzett ilyen engedélyt, így a más üzemeltetők által Magyarországon szervezett online szerencsejátékok illegálisak. Így tehát az ezeken az oldalakon játszó magyar látogatók megszegik a törvényt.
A jelenlegi jogszabályok azonban nem büntetik a magyar játékosokat az illegális játékokban való részvételért, de az ezekben a játékokban való részvétel a játékos saját kockázatára történik, mivel a nyereményekkel kapcsolatos igények nem érvényesíthetők bírói úton. Mivel a jelenlegi jogszabályok nem terjednek ki a magyar állampolgárok részvételére a külföldi szerencsejátékokban és fogadásban, így ezek a konkrét esetek nem tartoznak az adóhatóság, a NAV hatáskörébe, mondta a NAV a BBJ-nek.
A magyar kormány ezeknek a szabálytalanságoknak a megszüntetésére törekedve módosítást nyújtott be a szerencsejátékokról szóló 1991. évi törvényre vonatkozóan az Európai Bizottsághoz, amelyben 20 %-os bruttó nyereségadót, valamint játéktípusonként évi 100 millió forintos koncessziós díjat javasolt kivetni az engedéllyel rendelkező üzemeltetőkre. Azonfelül 2,5 %-os bevétel alapú negyedéves szerencsejáték kezelési díj is fizetendő, kivéve azokat, akik rendelkeznek tükörszerverrel Magyarországon. A módosítás szerint a játékosok már nem lennének kötelesek adót fizetni, mivel az üzemeltetők fizetnék azt helyettük.
Káros vagy nem?
Miközben a Gazdasági Minisztérium megpróbál új módokat találni a költségvetési bevétel növelésére annak érdekében, hogy a GDP 3 %-os küszöbértéke alatt tartsa a hiányt, a kormányzó párt és a szerencsejáték kapcsolata enyhén szólva is ambivalens. 2011 novemberében a nyerőgépekre kivetett adót 100 000 forintról 500 000 forintra emelték. Rövid időn belül ezeknek az automatáknak a felét leállították, mivel nem voltak képesek elegendő bevételt termelni az adókiadások fedezésére. Egy évvel később a nyerőgépeket egyenesen kitiltották a magyar bárokból társadalmilag káros hatásokra hivatkozva. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár állambiztonsági okokra is hivatkozott, amelyek a döntést eredményezték, noha egyáltalán nem magyarázta meg állítását. A határozat durván 30 milliárd forintos jövedelemkiesést okozott a költségvetésnek, és ezért van az, hogy a kormány ugyanennek az összegnek a beszedésére törekszik az új online szerencsejáték adóból.
A Nemzetközi Távszerencsejáték Szövetség (RGA) nem ért egyet az elképzeléssel, azt állítva, hogy a szerencsejátékokból származó tervezett 30 milliárd forintos adóbevétel teljesen irreális, miközben a koncessziós díj aránytalan nyugat-európai viszonylatban is.
A koncessziós díj ugyanazon a szinten van, mint az angol piacon, kivéve, hogy az angliai népesség hatszor nagyobb - mondta Clive Hawkswood, az RGA vezérigazgatója a BBJ-nek.
A nemzetközi tapasztalatok világosan mutatják, hogy ha elérhető a megfelelő egyensúly, akkor az világos előnyöket fog eredményezni a magyar kormány és a magyar fogyasztók számára. Sajnos rendelkezünk olyan tapasztalatokkal is – olyan joghatósági területekről, mint Franciaország –, hogy a hazai versenypiac kialakítását hatékonyan megakadályozó intézkedések nagyon súlyos problémákat okoznak, és ahhoz vezetnek, hogy a fogyasztók továbbra is más joghatósági területeken keressenek üzemeltetőket - tette hozzá Hawkswood.
Miközben a kormánynak égetően szüksége lenne új üzemeltetőkre a piacon annak érdekében, hogy elérje a 30 milliárd forintos adóbevételi célt, az adózás magas szintje el is riaszthat potenciális magyar üzemeltetőket, akik szeretnének belépni a piacra a jelenleg egyetlen jogszerű üzemeltető, a Szerencsejáték Zrt. mellé. Az üzemeltetők legtöbbjének háromszoros koncessziós díjat kell fizetnie (100-100 millió forintot a sportfogadásért, a kaszinóért és a pókerért). Az RGA jelenlegi becslései alapján a magas koncessziós díj alááshatja az „online szerencsejáték legalizálásának” egész koncepcióját, azaz a tervezett 30 milliárd forintos adóbevétel helyett csak 5 milliárd forintra kellene számítani, beleérve az állami szerencsejáték üzemeltető, a Szerencsejáték Zrt. által fizetett adót is.
Könnyű megkerülni a korlátozásokat
A kormánynak tovább kell nyitnia az üzemeltetők felé az elijesztésük helyett, mivel a nem együttműködő szolgáltatókat nehéz elérni, megfogni vagy hatékonyan megbüntetni. Amikor a magyarországi szabályozást be nem tartó üzemeltetők szankcionálására kerül sor, a kormánynak nagyon kevés választási lehetősége van. Megtilthatják a szolgáltatóval kapcsolatos reklámozást, vagy blokkolhatják az üzemeltető IP címét az országban, amit könnyű megkerülni. Megpróbálhatják a nem együttműködő szolgáltatók pénzügyi szolgáltatásait is blokkolni Magyarországon, de a játékosok könnyen megkerülhetik ezeket a korlátozásokat is úgy, hogy külföldön nyitnak bankszámlát - tette hozzá Hawkswood.
Mivel a működésük sem legális, sem pedig nyomon követett Magyarországon, a NAV nem tudott hivatalos pénzügyi adatokat adni a külföldi üzemeltetőkről. De nem hivatalos csatornákon keresztül nagyon is világos, hogy a külföldi üzemeltetők nagyon aktívak Magyarországon. A bennfentes szerencsejáték blog, az Ittapiros a külföldi üzemeltetők magyar TV csatornákon keresztüli reklámértékesítéseit 615 millió forint körülire becsülte listaáron a megjelenések darabszáma és az átlagos reklámárak alapján.
Forrás: Budapest Business Journal