2014 őszétől negatív fordulat kezdődik a gazdaságban,fokozatosan fékeződik a növekedés. A különutas, piacellenes és korrupciógyanús gazdaságpolitika miatt az ország külföldi megítélése tovább romlik. Az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderülő valódi információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások.
Az I. félévi 3,7%-os növekedés után a II. félévben 2,5%, 2015-ben 2% körüli dinamika várható. A világban és közvetlen közelünkben is erőteljesen növekvőek a politikai-gazdaságikonfliktusok és bizonytalanságok.
Az ukrán-orosz szembenállás, a szíriai és az iraki háborúval kapcsolatos geopolitikai konfliktus beépülése a gazdasági szereplők várakozásaiba a globális pénzügyi feltételrendszer romlásához, a kockázatok növekedéséhez vezet. Az EU egészében a korábbi derűlátás fokozatosan csökken, a III. negyedévben – az építőipar kivételével – minden ágazat és a fogyasztók várakozásai is romlottak. Ugyanez igaz hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra is, ami hat a kivitel lehetőségeire.
Eközben a magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt nemzetközileg immár rendkívül aggasztó mértékben szigetelődik el, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét. Az internetadó ötlete itthon is széles körben erodálta a kormányzat hozzáértésébe vetett bizalmat.
Az EU-ból származó támogatások már nem növekednek, élénkítő hatásuk kifullad, sőt 2015-2016. évi, előre látható csökkenésük minden bizonnyal a beruházások visszaesését okozza. A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van. Ugyanakkor a világpiaci energiaárak mérséklődése közepette – bár az energiaszolgáltatók veszteségesek - csökken a kényszer a gyors korrekcióra.
Így jövőre – az adóemelések begyűrűző hatását is figyelembe véve – 2% körüli áremelkedés várható. A közműholding egy ideig feltehetőleg segíteni fogja a rezsicsökkentésben elért „vívmányok”megvédését, de hosszabb távon a szektor hatékonyságát rontani fogja, a költségeket pedig előbb-utóbb valakinek fizetnie kell.
A költségvetés lehetőségei korlátozottak, az államadósság növekedésének elkerülése és az EU elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDP -arányos deficit- cél 2015-re 2,4%.
Az államadósság ez év végi csökkenésének elérése érdekében elkezdődött a tartalékok leépítése, s várhatóan a forint átmeneti erősödése is cél lesz.
Magyarországra 2013-ban 1 milliárd euró nettó működőtőke érkezett. Ha azonban ebből levonjuk a pénzügyi szektorba érkezett, kényszerű biztonsági célokat szolgáló 1,9 milliárd eurót, akkor valójában csaknem 1 milliárd eurós kiáramlás volt. 2014 I. félévében a működőtőke egésze is kiáramlóban volt (-0,7 milliárd euró), igaz a II. negyedév az osztalékfizetés miatt mindig kedvezőtlen. A pénzügyi szektorba érkezett 0,6 milliárd euró levonása után a kiáramlás azonban már 1,3 milliárd euró. Ráadásul a tőke Magyarországra csábítása egyre drágább, az Apollo gumigyár minden új foglalkoztatottjára 30 millió forint támogatás jut, ami a korábbi összegek 3-4-szerese. A Magyarországot körüllengő korrupciógyanú feltehetőleg az eddiginél is óvatosabb befektetői magatartást fog kiváltani, sőt az EU-támogatásokhoz való hozzáférés is megnehezülhet. A kivéreztetett bankoktól sem várható aktivitásuk bővítése.
Összességében tehát sem a külső és a belső kereslet, sem a befektetők oldaláról nem várható növekedési impulzus a magyar gazdaság számára.
Forrás:GKI