A statisztika javulni fog

Jegyzet - 2011-07-05
A    magyar    gazdaság    fontos    mutatói    javulnak    a    világgazdasági    válság    enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt. A külső konjunktúra eddig kissé kedvezőbb volt a vártnál. A belföldi kereslet visszaesése véget ért, de növekedésére csak  a  II.  félévben  lehet  számítani.

.  A kormány  olyan  megszorítások  bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni. Ezek a bejelentések óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben.

 

A  magyar  gazdaság  2011.  I.  negyedévében  még  mindig  az  EU  átlagától  és  különösen  a  visegrádi országok  dinamikájától  elmaradva  növekedett.  A  külkereskedelmi  aktívum  tovább  emelkedett,  de  a beruházások  és  a  fogyasztás  még  csökkent.  Az  év  egészében  is  a  GDP  2,5%  körülii  növekedése várható,  mivel  a  kivitel  némi  lassulását  a  beruházások  és  a  fogyasztás  szerény  növekedése ellentételezni tudja. 

 

A termelési oldalon a tavalyihoz viszonyított gyorsulás részben a mezőgazdaságból  – gyakorlatilag a szörnyű tavalyinál jobb idei időjárásból – származik. Az ipari termelés kissé lassul, a belföldi értékesítés visszaesése egyelőre folytatódik. Az építőipari recesszió már hatodik éve tart, de mértéke idén kisebb lesz  a  tavalyinál.  A  kiskereskedelmi  forgalom  egyelőre  legfeljebb  stagnálónak  minősíthető.  A  lanyha belföldi  kereslet  tovagyűrűző  értékesítési  és  finanszírozási  zavarokat  okoz  a  magyar  gazdaságban, különösen  a  kkv-szektorban,  az  eddig  még  talpon  maradt  cégek  körében  is.  A  beruházásoknál  a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, 1%-os bővülés várható. Az egyetlen dinamikus

szektor a feldolgozóipar, ezen belül is a külföldi tőkére támaszkodó autóipar lesz. Az üzleti szektorban a bankadó  és  a  szigorú  kockázati  limitek  miatt  a  hitelkamatok  magasak,  de  a  nem  exportra  termelő vállalkozásoknak még a drága hitelekhez is nehéz hozzáférniük. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak EU-s forrásokra támaszkodnak, az elnyert pályázati pénzek felhasználása akadozik, ezért itt visszaesés várható. Tovább csökken a lakásépítés is. 

 

A foglalkoztatási ráta 2011. március-május  átlagában az előző és az egy évvel korábbi három hónap átlagához  viszonyítva  is  0,4  százalékponttal  emelkedett,  miközben  a  munkanélküliség  hasonló mértékben,  11%-ra  csökkent.  A  munkaerő-kereslet  csak  szerény  mértékben  emelkedik.  Markáns bővülés csak néhány feldolgozóipari szakágazatban várható. 

 

A bruttó keresetek 2011-ben 4%-kal - a versenyszektorban a korábban gondoltnál kissé jobban, 4,5%-kal,  a  költségvetésiben  2,5%-kal  -  nőnek,  ami  átlagosan  a  reálkeresetek  2,5%-os  növekedését eredményezi.  A  jövedelemkülönbségek  nőnek.  A  lakosság  reáljövedelme  (a  magán-nyugdíjpénztári reálhozam  kifizetésével  együtt)  2%  körüli  mértékben  emelkedik.  A  háztartások  vásárolt  fogyasztása csak 1,5%-kal nő. A hiteltörlesztési terhek ugyanis magasak, s a bizonytalan jövő is tartalékképzésre, önellátásra  ösztönöz.  Emellett  a  többletjövedelem  nagyrészt  a  magas  jövedelműeknél  képződik,  akik inkább megtakarítanak, semmint fogyasztásukat növelik. A hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt szerény. A nettó megtakarítási ráta elérheti a tavalyi szintet (4,6%). 

 

Az infláció áprilisban érezhetően lassult. A görög válság következtében azonban nőttek az aggodalmak az  euró  és  az  EU  jövőjével  kapcsolatban,  ami  a  forint  –  különösen  a  svájci  frankhoz  viszonyított  – gyengülését okozta. A jegybanki alapkamat idén feltehetőleg változatlan marad.

A  külső  egyensúly  tovább  javul,  2011.  I.  negyedévében  a  folyó  fizetési  mérleg  aktívuma  0,2  milliárd euróval  volt  nagyobb  az  egy  évvel  korábbinál.  Ez  az  áruforgalmi  többlet  emelkedésének  volt  az eredménye.

 

 GKI