A tisztességről meg a látszatról

Jegyzet - 2006-10-08

Néhány évvel ezelőtt épp Debrecenben mondta Lendvai Ildikó, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Meg is fordította mondást: nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni.

Mindez a Lampert Mónika féle hanganyag kapcsán jutott eszembe.

Már a Gyurcsány-beszéd hivatalosan rögzített és másutt megfordított kazettáinak a nyilvánosságra kerülésekor kötelezővé kellett volna tenni az MSZP politikusainak Francis Ford Coppola

1974-ben készült, zseniális filmjének megtekintését. A magánbeszélgetés több, mint három évtizede megmutatta, hogy mire volt képes a technika, akkor.

      Az is eszembe jutott, amikor nemrégiben egy ügyvéd barátom említette, hogy kényes ügyek megbeszélésekor mindig megkéri ügyfeleit, ne csak kapcsolják ki a mobiltelefonjaikat, maga is kiteszi a telefon akkuját külön, az asztalra.

      Mindez persze nem változtat azon, hogy az MSZP újabb fejezettel bővítette az elkúrtuk nevet viselő dossziéját. A Magyar Rádióról eddig sem lehetett állítani, hogy az MSZP-SZDSZ kormány lakája lenne, ezután a legelfogultabb FIDESZ-hívő sem állíthat ilyesmit. Pártatlanságról meg akkor beszélhetünk, ha a FIDESZ-vezérkar üléséről készül hanganyag, szigorúan "normális oknyomozó újságírói eljárással" és azt is közzéteszi a rádió. Persze ez utóbbiban aligha reménykedhetnek a legnagyobb ellenzéki pártot nem kedvelők.

     Emlékezzünk rá, amikor Orbán Viktor volt a miniszterelnök, a kormányülésekről sem készült hangfelvétel, meg emlékeztető. Ők már akkor tudták, hogy ha nincs hivatalos kazetta, nincs baj.    

       Ennél már csak az a jobbik eset, ha nem beszélnek politikusok hülyeségeket. Sem a kormányülésen, sem az országos választmány összejövetelén.

Hajdu István