A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a 2011. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A növekedés a 2010. évi 1% után 2011-ben 2,5% körüli, export- és beruházás-orientált lesz. Az államháztartás hiánya 3% körülire csökken.
Jövőre az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul. A hazai gazdasági szereplők ugyan a korábbinál sokkal optimistábbak, a válságot túlélő cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állami kereslet alakulását, a túlzott méretű pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál - igaz négyévnyi visszaesés után már a szerény emelkedés is nagy változás -, az üzleti beruházások főleg néhány exportorientált céghez kapcsolódóak.
Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az építőipari termelés sokévi visszaesés után 4% körüli ütemben növekszik. A kiskereskedelmi forgalom az idei 3%-os csökkenés után 1% körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de 2011-ben a belföldi sem csökken tovább.
2011-ben az Új Széchenyi Terv révén fokozódhat a 2010-ben lefékezett EU források beruházás-élénkítő hatása. Az üzleti beruházások számára a Széchenyi beruházási kártya némi forrásbővülés hozhat. Az EU forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) áll a vállalkozások rendelkezésére. A külföldi beruházások (főleg a Mercedes, de az Audi és a GM Opel) hatására meghaladják az ideit, így a feldolgozóipari beruházások bővülése 10%-ra gyorsulhat, s összességében 4%-os beruházás élénkülés várható (az idei 3%-os visszaesés után).
A keresetek 2011. évi alakulása jelentősen függ a kormány által bejelentett "egykulcsos, családi adózás" tényleges tartalmától és ütemezésétől. A reálkeresetek várhatóan 3%-kal emelkednek (az 4% után). A nyugdíjak csak az inflációt követik, s feltehetőleg a családtámogatások is csak megőrzik reálértéküket. A foglalkoztatás nem bővül. Így a reáljövedelem a reálbéreknél ismét kevésbé, kb. 1,5%-kal emelkedik. Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a vásárolt fogyasztás csak 1%-kal, a teljes lakossági fogyasztás 0,5%-kal emelkedik. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere), ezt a növekvő hiteltörlesztés mellett a hitelekhez való nehezebb hozzájutás és a bizonytalan jövő miatti takarékosság magyarázza. A bruttó megtakarítási ráta 5%-ra nő, a nettó 5% körüli értéken marad. A munkanélküliségi ráta a 2010. évi 11,5%-os átlagról 2011-re 11%-ra megy le.
Idén a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg aktívuma a tavalyinál és korábban gondoltnál is kedvezőbben alakul. Jövőre a belföldi kereslet emelkedése következtében a külkereskedelmi aktívum mérséklődik, de a folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege - a növekvő EU-forrásoknak köszönhetően - tovább emelkedik. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009 végi 52 milliárdról 2011 végére 46 milliárd euróra csökkenhet.
A nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. Az árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lesz (hasonlóan az idei I. félévihez).