Aidan White: dermesztő hatású a médiatörvény

a Guardian volt újságírója, a Nemzetközi Újságíró Szövetség egykori főtitkára szerint az új jogszabályok és azok potenciális hatásai hosszútávon túl veszélyesek a sajtószabadságra. Nem feltétlenül azért, amit ez a kormány tesz majd vele, hanem azért, amit a következő.

– Szenvedélyesnek és idegesnek tűnt, amikor itteni tapasztalatai alapján a magyar médiahelyzetről és a törvény kritikájáról beszélt.

– Persze, hogy az vagyok, hisz a sajtó ügyei rendkívül fontosak. Egész eddigi munkám során újságíróként dolgoztam, vagy őket képviseltem. És bár komoly problémák jelentkeznek mindenhol, mégis optimista vagyok. Az újságírás ugyanis komolyan hozzájárul a demokrácia minőségéhez

– A magyar állapotok ismertetésekor igazán nem ezt emelte ki.

– A magyar helyzet tragikus és rendkívül szomorú. Itt egy fantasztikus hagyománnyal és történelemmel rendelkező ország, amelyik mindig a szabadságáért harcolt. Az elmúlt ötven évben hatalmas küzdelmet vívott, ami másokra is ösztönzőleg hatott, hogy kiálljanak saját függetlenségükért. Ez csodálatos tradíció. Ehhez képest most azért kellett Budapestre jönnünk, hogy az általunk visszalépésnek tekintett helyzetről egyeztessünk a hatóságokkal, akik meglehetősen arrogánsan tárgyaltak.

– Nyilván védték az álláspontjukat.

– Az EU és az OECD országai, az Európa Tanács és valamennyi jelentős nemzetközi szervezet kifejezte rosszallását a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Ehhez képest a hatóságtól minderre azt a rendkívül egyszerű választ kapjuk, hogy nem értjük az itteni viszonyokat és politikailag manipuláltak vagyunk. Ez elfogadhatatlan.

– Kivel tárgyaltak?

– Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkárral, és Szalai Annamáriával, illetve csapatával. Két órás, komoly megbeszélés volt, amelyen a magyar hatóság képviselői bezárultak, és kiderült, nem nyitottak a párbeszédre.

– Miből derült ez ki?

– Kijelentették, hogy nem kívánják felülvizsgálni a jelenlegi médiahelyzetet. Nem fogadják el a fő kritikánkat, hogy mi nem egy konkrét, újságíró vagy szervezet ellen hozott intézkedés miatt lépünk fel. Azzal van bajunk, hogy a médiatörvénnyel olyan légkört teremtettek, ami lehangoló a sajtószabadság és a független újságírás szempontjából. Nem fogadjuk el ezt a dermesztő hatást és megváltozott atmoszférát, amiről számtalan újságíró, szerkesztő beszámolt nekünk.

– Miért nem mutatnak – ha már így kérik – egy konkrét esetet a hatóságnak, amikor egy újságírót meghurcoltak vagy megbüntettek azért, amit írt?

– Ha egy fegyver megjelenik egy színdarab legelején, biztos lehet benne, hogy a második színben vagy a mű végén el is sül. Ez a probléma. Itt van egy hatályba lépett törvény, ami komoly károkat okozhat. A büntetésre nincs bizonyíték, nincs konkrét eset, miközben a fél világ újságíró közösségét magába foglaló szervezetek szerint a törvény és annak potenciális hatásai hosszútávon túl veszélyesek a sajtószabadságra. Nem feltétlenül azért, amit ez a kormány tesz majd vele, hanem azért, amit a következő.

– A törvény a hatóság szervezeti felépítése és a kinevezési rendszer vagy a szankciók miatt olyan veszélyes?

– Jó néhány probléma miatt. A jogi definíciók túl szélesek és bizonytalanok. Valóban aggasztónak találjuk a szervezetet és annak adminisztrációs potenciálját. A bírói felülvizsgálat esetében sem vagyunk biztosak abban, hogy ebben a formában megfelelő, és nincs-e korlátozó hatása. Jelenleg csak a hatóság és a médiatanács képes büntetlenül cselekedni. Ez végképp nagyon aggasztó.

– Miért nem javasoltak minderre megoldást a médiahatóság képviselőinek?

– Ők mindezt tagadták. És hozzátették, hogy nem értjük egymást. Pedig a mi véleményünk az európai jogi szabályozás ismeretén alapul, ami több nemzetközi egyesület álláspontja. Nagyon is független szervezeteket képviselünk, amelyek tele vannak kiváló média szakemberekkel. És mind azt állítják: nagy a baj. Az, hogy mindez Budapesten megtörténhet, a hatalom hübrisze miatt lehetséges. A válaszuk ugyanis az, a választók a kétharmados győzelmet adták a kezükbe felhatalmazásként. Miközben egy ilyen arányú győzelem nem jelenti automatikusan azt, hogy elfelejtik, semmibe veszik és megkérdőjelezik az európai demokratikus normákat.

– Amikor jó pár hónapja a médiatörvény komoly nemzetközi kritikát váltott ki, néhány apró módosításon kívül semmi nem változott.

– Azzal az üzenettel jöttünk ide, hogy tovább figyeljük az itteni eseményeket. A kormány ugyanis azt szeretné, ha elülnének végre a médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi hullámok, és minden olyan lenne, mint korábban. Pedig Magyarországgal kapcsolatban már semmi nem lesz olyan, mint régen, egészen addig, amíg a médiatörvényt meg nem változtatják.

– Mely pontokon változtatná meg a médiatörvényt?

– A gumi-definíciókat sokkal konkrétabbra cserélnénk. Az emberi méltóság vagy alkotmányosság rendkívül széles körben használható kategória. Jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a törvényben az újságírói jogok védelmére, és a demokratikus, plurális információs közeg megteremtésének előmozdítására. És nem értünk egyet a Médiatanács egypárti összetételével sem. Ezt mind meg kellene változtatni. A hangsúlyokat a társszabályozás helyett sokkal inkább az önszabályozás irányába vinném el.

– A Médiatanács a tartalomba nem szól bele, a társszabályozás számára közigazgatási kereteket teremt.

– Azok az önszabályozó szervezetek, amelyek a hatalmas bírságok kivédése miatt megállapodtak a Médiatanáccsal, lepaktáltak az ördöggel. Azért kötöttek kompromisszumot, hogy a legrosszabb büntetéseket elkerüljék. Mi viszont az erről szóló híreket elvisszük a nemzetközi szervezetekhez, még többet aktivizáljuk magunkat, még több egyeztetést és párbeszédet kezdeményezünk. Semmiképp nem feledkezünk meg Magyarországról.

Lampé Ágnes

Forrás:

E-Masa