Gyerekek, felnőttek, válogatás nélkül. (Szakemberek szerint a teljes lakosság valamivel több mint 20 százaléka allergiás, kb. 2 millió magyar ember.) Talán jobb lesz bent maradni a lakásban, és minimálisra csökkenteni a kintlétet.
Ki, és mi miatt szenvedek, szenvedünk? A ki, kik kérdésen van a hangsúly. A válasz kézenfekvő: akik földterületet birtokolnak, kezelnek. Mi miatt kérdésre a válasz: a parlagfű. A valódi tettes nem a parlagfű, hanem annak gazdája, az ember. Nem általában az ember, hanem konkrét ember, emberek. Mert minden szál parlagfűnek van gazdája. A termőföld (a birtok), a közterület tulajdonosa, a közút, a vasút (védőterülettel együtt) üzemeltetője. Ezek a tulajdonosok, üzemeltetők a tulajdoni lap szerint beazonosíthatóak: magánszemélyek, jogi személyek, azokat megtestesítő vezetők. A parlagfű sem jogilag, sem erkölcsileg nem vonható felelősségre, de termőhely birtokosa igen.
Akkor, amikor Szíriában vegyi fegyver alkalmazása miatt az egész világ joggal felháborodik, talán szűkebb körben, hazán belül, nekünk is fel kellene emelni a szavunkat. Ugyanis a parlagfű ugyanúgy hat az emberre, mint a vegyi fegyver, csak nem öli meg. Nem öli meg egyből, csak szép lassan. Évről évre szenvedésbe, egyre súlyosabb, és hosszabb ideig tartó betegségbe dönti. Ilyen értelemben a parlagfű is fegyver, biológiai fegyver. Amit nem feltételezem, hogy szándékosan, talán csak gondatlanul „vetnek be” embertársaik ellen a földbirtokosok, a MÁV, a közút, az állam, az önkormányzatok felelős vezetői, akik hagyják, hogy a növényi kultúrákat felverje a. parlagfű. A vasút, a közút nyomvonala mentén húzódó védőterületek fertőzöttségéről nem is beszélve. A hatás ugyanaz, akár szándékosan, akár gondatlanul „termesztik” a parlagfüvet.
Most hallom a hírekben, hogy Romániában a magyar szurkolók ellen könnygázt vetettek be. Szörnyű, de ennek az az előnye, hogy másnapra elmúlik a hatása. Illetve nem kötelező beszívni, egyszerűen nem megyünk balhézni olyan helyre, ahol számítani lehet a bevetésével. Mennyit cikkeznek, aggódnak, tüntetnek magyar emberek Verespatak miatt. Igazuk van, mert, ha átszakad a gát, akkor a Tiszán keresztül megkapjuk a magunk ciánadagját. De csak akkor ha átszakad. Ha nem szakad át, akkor boldogságban élhetünk, míg meg nem halunk. Micsoda erőket vetnek be néhány száll vadkender felkutatására. Mekkora szenzáció, amikor bilincsben viszik el a vadkender-termesztőt. Hol van a felsorolt tényezőknek, akkora tömegekre kiható károsító hatása, mint a parlagfűnek? Sehol, mondhatni bagatell. A tömeges (kb. 2 millió emberre kifejtett) hatása miatt itt lenne az ideje bilincsbe verni néhány parlagfű termesztő, emberi szenvedéseket előidéző felelős személyt.
Lássuk be nem büntetés az a párszázezer forint bírság, amit egy-egy magánszemély, vagy jogi személy részére kiszabnak parlagfű miatt. (Amit többnyire be sem fizetnek és a parlagfű is marad a helyén.) Ez a módszer nem tart vissza senkit. Ettől még nem lesz kevesebb a levegőbe jutott pollen. Az allergiás emberek heteken át betegek, szenvednek. Ha és amennyiben dolgoznak, tanulnak, teljesítményük korlátozott. A gyógyszerekre tízmilliókat költenek. A betegség mértéke egyénenként az évek múlásával súlyosbodik. És a biológiai fegyver bevetői sunnyognak. Nem kapják meg azt a büntetést, ami az elkövetett cselekmény mértékével arányos lehetne. Akár terrorcselekményként is felfogható tettük. A fellépés velük szemben büntetőjogi kategória (terrorcselekmény – gyorsított eljárás): a parlagfűvel szennyezett terület elkobzása, a parlagfű terméssel együtt azonnali megsemmisítése (beszántása, felégetése), a tulajdonos, kezelő börtönbe zárása.
Durva megoldás?! Meglehet, de a parlagfű nem soha nem fogja kiirtani magát. A parlagfüvet az embernek kell elpusztítani. Ha nem vegyszerrel, akkor ásóval, kapával, kaszával, vagy más célszerszámmal. Ki lehet kapálni a napraforgó táblában, le lehet kaszálni a MÁV, a közút nyomvonala mentén (védőterületén), a földutak mellett, a közterületeken. Mindenki – csak és kizárólag - a maga portáján. Csak akarni kell. Örömmel üdvözölnék olyan törvényjavaslatot, amely megfelelő (büntetőjogi) szigorral lépne fel a parlagfű termesztőkkel, az alapvető emberi jogok folytatólagos megsértőivel szemben.
Néhány idézet az Alaptörvényből, mely az előzőekben leírt elkeseredésemet, javaslataimat megalapozzák, alátámasztják. Alaptörvény: O cikk „Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” Q (2) cikk „Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” II. cikk „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.” XIX. cikk „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészségének megőrzéséhez” Az alaptörvény indokolása új elemként megjeleníti a fenntarthatóság követelményét, ami az állam és a gazdaság részére irányt szab a környezeti értékekkel való felelős bánásmódhoz.. (O. cikkhez). A jó egészségi állapot megőrzése mindenki számára szükséges az emberhez méltó és tevékeny élethez. (XIX. cikkhez).
I.S.