Az elmúlt hét év: Magyarország számokban 2010 – 2016
A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.
A kormánypárti padsorokban 2010 után sokat használt „elmúlt nyolc év" ismert frázis lett mára. Fideszes és KDNP-s politikusok előszeretettel alkalmazták ellenérvként, amikor az ellenzék megpróbálta kikezdeni a kormány bizonyos intézkedéseit. A 2002–2010 közötti kormányok teljesítményét számos területen lehetett kritizálni (ahogy ezt elemzéseinkben mi is megtesszük), de általában véve az „elmúltnyolcévezés" mindig is leegyszerűsítő, sokszor az érdemi vitákat megkerülő politikai kommunikációs eszköznek számított. A Fidesz kormányzás most következő értékelése során más utat követünk, és sommás politikai kinyilatkoztatások helyett a tényeknél és számoknál maradunk, hogy bemutassuk milyen is volt az „elmúlthétév".
Hét év már kellő távlatot ad a kormány eddigi eredményeinek értékeléséhez. Ehhez azonban szükséges, hogy a változás számszerű bemutatásán túl is magyarázatot találjunk az eredményekre, és ezért – ahol lehet –összehasonlítsuk azokat régiós versenytársaink eredményeivel is. Ezek után vegyünk sorra néhány, az ország jövője szempontjából fontos kulcsterületet.
Munkanélküliség
2010-ben 10,3%, 2016-ban már csak 5% a KSH szerint, illetve 6,8% az Eurostat szerint.
Látszólag javult a helyzet, de érdemes hozzátenni, hogy a rendkívül gyenge 2010-es adatokban nagy szerepet játszott a válság, míg a sokkal jobb 2016-os számokban benne vannak mind a külföldön dolgozók, mind pedig az éhbérért (nettó 50 ezer forintért) közmunkában vegetálók.
Ugyanennek köszönhetjük azt is, hogy az Eurostatnál is csodába illő növekedést mutat Magyarország foglalkoztatási rátája (2010-ben 59,9%, 2015-ben 68,9%). A hivatalos adat szerint felzárkóztunk az uniós átlaghoz, a külföldön dolgozók és a közmunkások nélkül viszont éppen hogy utolértük a keleti tagállamok csoportját. Mindenesetre javulás van, elsősorban az uniós finanszírozású munkaerő-intenzív építőipari beruházásoknak köszönhetően.
Humán fejlettség mértéke
2010-ben 36. hely, 2016-ban 44. hely
A humán fejlettség egy, az ENSZ által létrehozott, az emberi jólét fogalmát a GDP-nél tágabban értelmező mutató. Három érték számszerűsített átlagolásával jön létre: születéskor várható élettartam, iskolázottság, valamint az életszínvonal (amelyet a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentál). Ebben nemcsak, hogy sikerült jelentősen visszaesnünk, de minden V4-es régiós versenytársunk megelőz minket, pedig Lengyelország 2010-ben még mögöttünk volt.
Forrás:
1.rész
Folytatjuk