Az elmúlt hét év: Magyarország számokban 2010 – 2016 (2.rész)
A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.
Háztartások hitelállománya
2010-ben 7844 milliárd Ft, 2016-ban 5683 milliárd Ft
Ezen a téren egyértelmű siker könyvelhető el. Az adósság belső összetétele legalább annyira fontos, mint a mértéke, amit a válság a magyar középosztály jelentős részének is megtanított. 2010-ig régiós léptékben mérve is kiemelkedő mértékben adósodott el a magyar lakosság devizában, ami elsősorban a rossz jegybanki kamatpolitikának és a szabályozás hiányának volt köszönhető. A jegybank kamatpolitikájával 2001 és 2007 között arra ösztönözte a lakosságot, hogy devizában adósodjon el.
Államadósság
2010-ben 20 420 milliárd Ft, ami akkor körülbelül 78,8%-os GDP-arányos adósságot jelentett. Hét évvel később, 2016-ben ez 25 393 milliárd Ft volt, ami körülbelül 75,5%-os GDP-arányos adóssággal egyenlő.
Ez az érték ingadozott a második Orbán-kormány alatt. Volt 80% fölött is a GDP-arányos adósságunk, de év végén 'trükkök százaival' – a legtöbben a nyugdíjpénztárasat ismerik – mindig sikerült azt az előző évhez képest csökkenteni. Nagyon sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy fenn tud-e maradni a csökkenő tendencia az államadósság mértékét tekintve, azonban ha a pénzforgalmi hiányt sikerül nullán tartani, akkor ezen a fronton akár egyértelmű győzelmet is arathat a kormány.
A munkát terhelő elvonások
2010-ben 54,1%; 2016-ban 49,0%
Ennek kérdésnek hosszú irodalma van. A munkát vagy/és nyereséget terhelő differenciált és átlagosan magasabb adók egyáltalán nem problémásak, ha azokból az állam magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatásokat nyújt. Ezt évről évre bizonyítják az „északi modellként" ismert, Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban alkalmazott gazdasági rendszerek eredményei is, miután a fent említett országok ott szerepelnek minden versenyképességi, innovációs és környezetvédelmi lista élén évtizedek óta. Azonban Magyarországon egyrészt az északi modellel teljesen ellentétes irányba haladnak a dolgok, másrészt a kérdés azért érdekes, mert a Fidesz-KDNP az adócsökkentés kormányának kiáltotta ki magát.
Egyértelmű, hogy ha csak összességében nézzük a helyzetet, csökkentek a munkát terhelő adók. Bár érdemes hozzátenni már itt is, hogy nemzetközi összehasonlításban, amíg 2010-ben nálunk volt az összes elvonás mértéke az egész OECD-ben a második legmagasabb, mára csupán két helyet sikerült előre lépnünk, és így a negyedikek vagyunk alulról. Ez az apró siker elsősorban annak köszönhető, hogy egykulcsos lett és 16%-ra csökkent az szja. Azonban kiemelendő, hogy az addig használt progresszív adórendszer leváltása egykulcsosra éves szinten 444 milliárdos lyukat vágott a büdzsén, és csupán a leggazdagabbaknak kedvezett. Mindemellett még soha nem terhelte ilyen sokféle adó az élőmunkát Magyarországon, mint ma, sőt nálunk a legrosszabb a helyzet a régióban. Közben a kormány beígért egy középtávon nagyarányú járulékcsökkentést, és egy egyszámjegyű nyereségadót. Már a nagyarányú járulékcsökkentés szükségességéről is régóta vita van a gazdaság versenyképessége szempontjából. Az mindenesetre biztos, hogy a 2010-es ígérettel ellentétben nem kerültünk közelebb a söralátét méretű adóbevalláshoz. Azonban a szintén 2010-es „felvesszük a küzdelmet az offshore lovagokkal" szlogenből az új, egykulcsos és rendkívül alacsony 9%-os nyereségadóval mára, úgy tűnik, „felvesszük a versenyt az offshore államokkal" lett. Hasonlóan az egykulcsos szja-hoz ezzel megint csak a leggazdagabbak (illetve most a nagyvállalatok) járnak majd igazán jól, de jelen esetben még csak nem is a magyarok, hanem a multik, ahogy azt a General Electrics (GE) a kormánnyal kötött külön megállapodásnak köszönhetően már teszi is.
Nemzeti össztermék növekedése
2004 és 2010 között 9,9%, ami abszolút számokban azt jelentette, hogy 114,2 milliárd dollárról, 129,4 milliárd dollárra nőtt (15,2 milliárd dolláros különbség). Ezt követően 2010-2015 között 129,4 milliárd dollárról ugyanennyi idő alatt az Orbán kormány 138,8 milliárd dollárra tornázta fel (9,4 milliárd dollár különbség).
Itt egyértelműen a jobboldal teljesített gyengébben. Ugyanakkor ezek a számok is csalókák lehetnek, mert nagyon sok múlik külső tényezőkön is. Azonban, ha csupán a régiós versenytársainkat nézzük, szinte minden kelet-európai tagállam, még Románia is jobban teljesített nálunk, kivéve a cseheket és a bolgárokat.
Forrás:
2.rész
Folytatjuk