Az elmúlt hét év: Magyarország számokban 2010 – 2016 (4.rész)
A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.
Import élelmiszerek aránya
2010-ben 24,5%; 2015-ben 22%
Minél több élelmiszerünket termelik meg helyi, hazai termelők, annál jobb mind környezeti, mind gazdasági szempontból. A Corvinus viszonylag friss kutatása szerint, ha szerény is, de pozitív változás ment végbe ezen a téren.
Nyugdíjak reálértéke
Ezek a második Orbán-kormány időszakában egyelőre ismét nőnek, ami egyrészt köszönhető a tavaly már harmadik éve tartósan alacsony inflációnak, másrészt annak, hogy még a Gyurcsány-kormány idején bevezették a nyugdíjak inflációkövető indexálását, amit a Fidesz időszakában kisebb trükkökkel sokszor túl is teljesítettek.
Gyes
2008-ban bruttó 28 500 Ft volt a gyes összege, míg 2016-ban ugyancsak bruttó 28 500 Ft. Nemzetközi összehasonlításban ez drámaian alacsony.
cheap t shirt printing machine
Általános iskolai tanár éves bruttó keresete
2009-ben 9.500 dollár; 2015-ben 9.149 dollár
A kereseteket érintő legnagyobb változás – ahogy erről korábban szó volt – az elmúlt időszakban az egykulcsos szja volt, amely elsősorban a gazdagabbakat érintette pozitívan. Első ránézésre ez még csökkenésnek tűnik, de az azóta jelentősen gyengült forintárfolyamnak köszönhetően a mérleg inkább pozitív. Ennek ellenére nem lehet felhőtlen az öröm, mert az egyébként frissítésre szoruló OECD-adatokalapján még a 9500 dollár körüli kereset (pár évvel ezelőtt is) csak a legutolsó helyre volt elegendő a tagországok között.
Mélyszegénységben élők
2010-ben 3 millió; 2016-ban 3,6-3,8 millió
A borzasztó magas számon túl a legfontosabb talán, hogy a KSH 2011 óta – közel negyedszázad után – nem közli, hogy pontosan hányan is élnek létminimum alatt. (A Policy Agenda think tank azonban kiszámította a 2015-ös értéket is, és azt találta, hogy az 41,5%-ra nőtt. Itt írtunk minderről.)
Továbbá, hogy a szintén a KSH-által számolt létminimumhoz 87 351 Ft-os havi nettó jövedelem szükséges (és ez az adat 2014-es), ehhez képest a minimálbér még 2016-ban is nettó 73 815 Ft volt. Az előbbi esetében végre elmozdulás látszik, köszönhetően a szakszervezetek kitartó küzdelmének 2018-ra a minimálbér elérheti a 90 000 Ft körüli létminimumot. Azonban pontosan a messze kimagasló 35%-os minimálbért sújtó adóterheknek köszönhetően nettóban számolva még mindig fényévekre elmaradunk régiós versenytársainktól 2008-2016 között végrehajtott minimálbéremelés tekintetében. Ráadásul Magyarországon a legmagasabb az egész EU-ban azok aránya (72,2%), ahol egy váratlan kiadást nem tudnának kifizetni a háztartások.
Kórházi ágyak száma
2009-ben 70 971; 2014-ben 66 000
Csökken a népesség 2010 óta is folyamatosan, de ennyivel biztosan nem lettünk kevesebben. Öregebbek viszont igen. Így éppenséggel többre lenne szükség, nem kevesebbre.
Egészségügy
Nemhogy 2010-hez képest, de 1990 óta még soha nem költött kormány ilyen kevés pénzt GDP arányosan az egészségügyre, mint az elmúlt években. Márpedig ez nemcsak alapfeltétel lenne a gazdaság sikeresebb működéséhez, hanem összességében az egész ország kedélyállapotán jelentősen javíthatna. Friss kutatásokkimutatták, hogy egy ország általános elégedettségi szintjét nem is elsősorban az ott élők keresetének a növelésével lehet a leghatékonyabban emelni, hanem a mentális típusú problémákra költött kis arányú összegekkel. Igény lenne is rá. A 2016-os Európai Szociális Felmérés szerint rettenetes állapotban van a magyar társadalom Európa többi országához képest: Magyarországon fogyasztják az emberek a legkevesebb zöldséget és gyümölcsöt, a magyar nők mozognak a legkevesebbet, a magyar férfiaknál csak a litvánok dohányoznak többet, a magyar férfiaknál csak a csehek túlsúlyosabbak, a magyar nők a leginkább túlsúlyosak, nálunk a legnagyobb a rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotban lévő férfiak aránya, a magyar nőknél csak a spanyol nők vannak rosszabb egészségi állapotban, a magyar férfiak közül mutatják a legtöbben a depresszió tüneteit, és magyar lakosságot érinti legsúlyosabban a rák mind a férfiak, mind a nők között. Ezek után talán nem meglepő, ha az OECD országok között mi járunk a legtöbbet orvoshoz is.
Oktatás
Az egészségügyhöz hasonlóan soha nem költöttünk még olyan keveset GDP-arányosan erre a szektorra 1990 óta, mint az Orbán-kormány alatt. Pedig az oktatás szót nyugodtan fel lehetne cserélni akár a „jövővel" is, hiszen ez alapvetően befolyásolja az ország közép- és hosszú távú versenyképességét. Azutolsó előttiek vagyunk Európában is, úgy, hogy közben nálunk hozná és hozza az egyik legnagyobb hozamot az erre fordított pénz az OECD országok között. Ennek meg is van az eredménye: hatodikakvagyunk hátulról az OECD-s világranglistán az országban foglalkoztatott kutatók számát tekintve, éstizenhét éve nem tanultak ilyen kevesen a felsőoktatásban. Nálunk fordítják a legkevesebbet a számítástechnikai ismeretek fejlesztésére, és nálunk töltik a legtöbb időt a nem alapismeretekhez (olvasás, írás, irodalom, matematika, természettudományok, második vagy egyéb nyelvek) szükséges órákkal (tehát erkölcstan stb.) a diákok. A nemrég megjelent és joggal felháborodást keltő PISA-eredményeink talán csak a jéghegy csúcsát jelentik ezek után.
Az elmúlt évek kevés pozitív lépésének egyike, hogy akik nem találnak munkát, azokat az állam végre ingyen továbbképzi, de az OKJ-s képzések valószínűleg nem a legmagasabb hozzáadott értéket eredményező termelést fogják elősegíteni. Ráadásul a résztvevők megélhetése nem szavatolt a tanfolyam idején, így a képzésben csak a jobb anyagi hátterű vagy valamilyen mecénás segítségét élvező munkakeresők vehetik igénybe. Pedig javuló képzettségre szükség lenne a jelenleg már a növekedésünket gátló elképesztően alacsony átlagfizetések emelkedéséhez is.
Forrás:
4.rész
Folytatjuk