Az embertelen kicsinyesség

A római jog óta ismert a "derelictio" fogalma, az, hogy valaki valamely dolog tulajdonával felhagy, lemond a tulajdonjogáról. A „szemétre szánt és szemétre dobott” dolgok ilyenek. Nehéz lenne megmagyarázni, hogy a konkrétan kukába dobott üres palack nem lenne „szemétre szánt, szemétre dobott” dolog, aminek tulajdonjogáról az eredeti tulajdonos lemondott.

Miután a tulajdonos lemondott a tulajdonjogáról, valamint miután ezt nem egy a törvényben szabályozott jogcímen (adásvétel, csere, ajándékozás) adta át új tulajdonosnak, így – tulajdonos híján – nem lehet senki tulajdonjogát megsérteni. Szerintem se lopás, se sikkasztás, se csalás, se rongálás, se rablás, se kifosztás stb. nem történhet azáltal, hogy valaki a kukából kivesz bármit.

Igaz, hogy a MOL a vissza nem váltott palack 50 Ft-ját előre megkapta, amikor megvesszük a palackot az üdítővel együtt, de ezt az összeget azzal a feltétellel kapta meg, hogy egyben jogot biztosított bárkinek (!) arra, hogy visszaváltsa a palackokat 50 Ft-ért. Így még azt sem lehet "lopásnak" tekinteni, ha a hajléktalan ember a guberálás után visszaváltott palack után megkapja az 50 Ft-ot, hiszen azt nem "elveszi", "eltulajdonítja", hanem az újrahasznosításért végzett tevékenysége ellenértékeként kapja. Miután nincs korlátozva a visszaváltás joga arra, aki vette a palackot, azt bárki megteheti.

Összességében pedig a visszaváltás társadalmi haszna felülírja a MOL érdekeit. A MOL-nak az a speciális haszna, amit "elvesz" tőle a hajléktalan, abból származik, hogy sokan nem viszik vissza az újrahasznosítható hulladékot és ha úgy tetszik, akkor helyettük a hajléktalan végzi el ezt a társadalmilag hasznos tevékenységet. A hajléktalan a visszaváltással hasznos tevékenységet végez, a MOL pedig mások lustaságára, nemtörődömségére hagyatkozva a társadalmilag káros jelenség haszonlesője. Ez utóbbit sem a rendőrségnek, sem a bíróságnak nem szabadna támogatnia!

Ami pedig a dolog erkölcsi oldalát illeti: ez az intézkedés (állásfoglalás) pont olyan gusztustalan, mint amikor pénzt áldoznak (!) arra, hogy a padokra „hajléktalan gátlókat” szereljenek, megakadályozandó, hogy a szerencsétlen ember le tudjon ott feküdni. Olyan, mint amikor a devizahitelben tönkrement emberek ott maradnak kisemmizve, ellehetetlenítve. Olyan, mint amikor a gyermekotthonokban megerőszakolt, kihasznált, meggyalázott gyerekek kártérítésével kapcsolatosan szégyenítik meg őket utólag (megszegve a saját maguk által felállított titoktartási kötelezettséget). Olyan, mint amikor a vörösiszap katasztrófa sértettjeinek összedobott közadakozásból származó pénzre is ráteszi a kezét a hatalom és kénye-kedve szerint „katasztrófa múzeum” épül a károsultaknak szánt pénzből. Olyan ez, mint amikor az oktatási kormányzat azért nem fizeti ki a pedagógusok tízezreinek a helyettesítési illetménypótlékot, mert megéri tisztességtelenül visszatartani azt azoktól, akiknek járna ugyan, de elkérni sem merik az.

Szóval: gusztustalan, pitiáner, szégyenletes kicsinyesség!

A MOL érdekében, az újrahasznosítás és a környezetszennyezés érdekeit is semmibe véve sajnálják azt a kicsike kis pénzt a hajléktalanoktól, amit a palackok visszaváltásával szedhetnének össze!? Ezt sajnálja a hatalom azoktól akiknek nincs fedél a fejük felett, akik gyakran az élelmet is a kukából szedik össze, akik egy része a most következő télen fog megfagyni!?

Zeke László