Az érettségi védelmében

....a szakiskolák gazdasági minisztériumi felügyelet alá helyezéséhez; az iskolaköteles kor leszállításához, és általánosságban ahhoz a vízióhoz, mely szerint a magyar gazdaságnak kevesebb általános képzésre és több “hadra fogható szakmunkásra” van szüksége, az oktatási rendszernek jobban kell illeszkednie a “munkaerőpiaci igényekhez”.

Ebben az összeállításban olyan tényeket ismertetünk, melyek rámutatnak, hogy az

érettségit nyújtó képzés visszaszorítása hibás ténymegállapításokból és megalapozatlan

vélekedésekből indul ki, kontraproduktív lépés, ami nem javítja, hanem rontja a munkaerő-

kereslet és kínálat illeszkedését, rombolja a magyar gazdaság növekedési képességét és

súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Állításainkat zömmel a legnagyobb hazai adatfelvételeken nyugvó – magyarázatokkal is

kiegészített – ábrákkal és táblázatokkal támasztjuk alá, melyekre F1-F16 néven hivatkozunk.

Ahol szükséges és lehetséges, hosszabb időszakra vonatkozó idősorokat közlünk. A

felhasznált adatok segítségével számos kutatás folyt az Akadémia falain belül és kívül, melyek megerősítik az itt közölt táblákból-ábrákból kibontakozó képet.

A felhasznált adatbázisok nyilvánosak, mindenkinek módjában áll, hogy az itt bemutatottakkal esetlegesen szemben álló tényállításokat fogalmazzon meg, és azokból eltérő – de szintén tényeken nyugvó – következtetéseket vonjon le.

Bízunk benne, hogy az oktatás jövőjével kapcsolatos viták a jövőben csakis adatokkal alátámasztott érvek alapján folynak majd és a reformelképzelések is ilyenekből indulnak ki. Ehhez kívánunk hozzájárulni azoknak a megfigyeléseknek azismertetésével, melyeket a legfontosabbnak tartunk a középfokú oktatás helyzetének és kívánatos fejlődési irányának megítéléséhez:

 A közhiedelemmel ellentétben, a középfokú szakképzés a rendszerváltást követően

nem szorult vissza.

 A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk

magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított

munka végzésére. Ezek a különbségek kimutathatók a hasonló foglalkozást űzők

körén belül is.

 A szakközépiskola és a gimnázium nagyobb mértékben fejleszti a munkában és a

hétköznapi életben nélkülözhetetlen alapkészségeket, mint a szakiskola. Ez hasonló

családi környezetből érkező és azonos általános iskolai eredményekkel rendelkező

tanulókat összehasonlítva is igaz marad.

Az alkalmazkodóképességet megalapozó kompetenciáknak köszönhetően az érettségi

lassabban veszít a piaci értékéből, mint a szakmunkás oklevél. A jobb általános

készségek segítik a munkavállalást abban a környezetben, ahol a kereslet az írásolvasásigényes

munkahelyek felé tolódik el.

 A tervezett magyarországi reformok a célként megjelölt duális képzés természetének

félreértéséről tanúskodnak. A mintaként emlegetett szakképzési rendszerekben a

tanulók lényegesen több közismereti képzést kapnak, a végzettek pedig sokkal kevésbé

kötődnek a fizikai szakmunka világához, mint nálunk.

 A tervezett intézkedések szűkítik a felsőoktatás merítési bázisát, növelik az egyébként

is meglevő felsőoktatási lemaradásunkat, és a korai szelekcióval elkövetett első- és

másodfajú hibák miatt rontják a főiskolai és egyetemi képzésre jogosultak átlagos

minőségét. A „felesleges” egyetemi képzésekről, a „piac által nem igényelt”

végzettségekről szóló toposzok nagyrészt hamisak, és mint ilyenek, nem szolgálhatnak

hivatkozási alapul az érettségit adó középfokú oktatás visszaszorításához.

 Az érettségit adó középiskolai képzés leépítése fékezi a társadalmi mobilitást és növeli

a társadalmi egyenlőtlenségeket.

 A tervezett reformok szembe mennek a magyarhoz hasonló fejlett piacgazdaságokban

megfigyelhető folyamatokkal és az azokat segítő politikával.

A teljes tanulmány itt olvasható:

file:///C:/Documents%20and%20Settings/user/Dokumentumok/bwp1501.pdf