Az Európai Bizottság úgynevezett mélyreható vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a Paks II. nukleáris erőmű beruházásának finanszírozása megfelel-e az EU-s szabályozásnak - adta hírül közleményében az Európai Bizottság hétfőn.
A vizsgálat azt kívánja feltárni, vajon egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozta volna-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon - áll a közleményben.
A Paks II. beruházás mérete és jelentősége miatt tartja fontosnak az Európai Bizottság, hogy körüljárja, vajon a beruházás finanszírozása a piaci feltételek szerint történt-e, vagy az állami támogatás befolyásolta-e azt. Ennek megállapítása egy részletes elemzést igényel - idézi Margrethe Vestager versenyjogi biztost a bizottsági közlemény.
Amennyiben a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a beruházáshoz állami támogatást vettek igénybe és nem kizárólag a piac erőforrásait használták fel, a bizottságnak arról kell megbizonyosodnia, hogy az megfelelt-e az EU-s szabályozásoknak, a támogatási intézkedés arányos-e a kitűzött célokkal és nem vezet-e az energiapiac torzulásához. Végezetül, Magyarország befektetésének kellőképpen meg kell térülnie.
A mélyreható vizsgálat lehetőséget biztosít az érintett harmadik félnek is, hogy hozzászóljon az intézkedéshez, ami nem feltétlenül befolyásolja a vizsgálat kimenetelét - írták.
Múlt csütörtökön az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. A bizottság szerint Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítélte meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. A bizottság két uniós irányelve hivatkozott. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig éppen ezt vitatja.