A kormány által javasolt 2012-től érvényes járulékszabályok munkavégzésnek minősítenék az ügyvezetést és minden ilyen jogviszonyt járulékfizetés alá vonnának. Ezek az elképzelések bizonyítottan alkotmányellenesek.A javaslatban a társas vállalkozó köre úgy kerül kiterjesztésre, hogy az csupán a vezető tisztségviselői feladatokra épül. A vezető tisztségviselés azonban nem jelent közreműködést gazdasági társaságokról szóló törvény szerint!
A 36 órás munkaviszonyt, mint mentesítő körülményt, 2012-től törlik, így megszűnne az a lehetőség, hogy máshol már biztosítási jogviszonnyal rendelkező személynek csak a plusz felvett járandóságai alapján kelljen járulékokat fizetnie. Így diktált mérték (minimálbér) alapján kellene járulékot fizetni minden jogviszonyban.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a kifogásolt szabályozás ellentétben állt az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott és a megengedhetetlen megkülönböztetésre vonatkozó alkotmányi rendelkezéssel is. A támadott törvényi rendelkezés az Alkotmány diszkriminációt tiltó szabályát azáltal sértette, hogy nem differenciált a teljes megélhetési forrást jelentő jövedelemmel rendelkező munkavállalók, vállalkozók stb. és a kiegészítő jövedelemmel rendelkezők között, holott az utóbbiak kizárólag megélhetési forrásaik bővítésére, pótlására végeznek kiegészítő jövedelemszerzéssel járó tevékenységet.
Azzal tehát, hogy a jogalkotó mind a jövedelemszerzés, mind pedig a biztosítási jogviszony szempontjából a teljesen különböző csoportba tartozó személyi köröket a szabályozás tekintetében azonos csoportba tartozónak minősítette, megsértette a jogok egyenlő elosztásának elvét is magába foglaló és az Alkotmány 70/A. §-ában deklarált alkotmányi rendelkezést. Magyarország Alaptörvényének 2012.01.01-én hatályba lépő XV. cikkének (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
Ez a korábbi alkotmánybírósági véleménnyel azonos helyzetet teremtene, ha a kormánytöbbség nem tiltotta volna meg az Alkotmánybíróság számára pl. a társadalombiztosítási járulékok vizsgálatát, kivéve, ha az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálja felül.
Amennyiben az Alkotmánybíróság követi korábbi álláspontját a társadalmi csoportok közti megkülönböztetés és a tényleges közreműködés nélküli és így fiktív járulékalap megállapítása tekintetében, akkor azt az Alaptörvénybe ütközőnek tarthatja majd.
Kiadó: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete