Tízpontos javaslatot készített a gazdasági összeomlás elkerülésére és a gazdasági-társadalmi felemelkedés lehetőségének megteremtésére Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A gazdaságpolitikus véleménye azért is érdemel különös figyelmet, mert a rendszerváltás után egyszer már bóvli kategóriába csúszott az ország, ahonnan éppen az 1995-ös Bokros-csomag révén tudott visszakapaszkodni a befektetésre ajánlott kategóriába.
A rendszerváltás éveiben a magyar gazdaság akut egyensúlyi problémákkal küzdött, rekordszintre duzzadt az államadósság, s a külföldi bizalomvesztést jelezte, hogy évekre a befektetésre nem ajánlott, vagyis bóvli kategóriába ragadtunk. 1995. március 12-én jelentette be Bokros Lajos pénzügyminiszter a viták tárgyát képező kiigazítási csomagját.
A Bokros-csomag, egyfelől, megmentette az országot a fizetésképtelenségtől, s olyan pályára állította a gazdaságot, amely a következő évben felminősítést, s a bóvliból szabadulást eredményezte. Másrészt, az életszínvonal jelentős romlásával járt, s példátlan népszerűtlenséget hozott a csomag névadójának. Minden ésszerű gazdaságpolitika szenvedést okoz a társadalomnak – hangsúlyozta a Vasárnapi Híreknek Bokros Lajos, hozzátéve: éppen ezért nagyon fontos, hogy az áldozatvállalásra csakis értelmes és fontos célok érdekében kerüljön sor. Véleménye szerint a mostani gazdaságpolitika értelmetlen célkitűzések érdekében kért áldozatvállalást, s okozott szenvedést.
Mint mondta, nem az a kérdés, hogy vajon ortodox vagy unortodox a Matolcsy György-féle gazdaságpolitika. Az a legfőbb baj vele, hogy egyszerűen irracionális és teljeséggel értelmetlen gazdasági irányvonalat képvisel a nemzetgazdasági miniszter. Szerinte itt lenne az ideje, hogy a szavak és a tettek összhangba kerüljenek a gazdaságpolitikában.
Az összeomlás elkerülésének és az ország felemelkedésének programja
➊ A 2012-es költségvetést azonnal vissza kell vonni! Új költségvetést kell tervezni: nulla növekedéssel, esetleges visszaesésre is készülve, s különféle forintárfolyam-forgatókönyvekkel.
➋ Vissza kell térni a progresszív személyi jövedelemadózásra! 10-20-30 százalékos kulcsokkal úgy, hogy a legszegényebbek adójóváírás nélkül se járjanak rosszabbul.
➌ A szociálpolitikai kedvezményeket ki kell venni az adórendszerből! (A gyermekkedvezmény a gazdagoknak kedvez.) A családi pótlékot az alacsony jövedelműek körére kell szűkíteni!
➍ Kétkulcsos áfára kell áttérni, s a különadókat (bankadó, egyéb szektorális adók) ki kell vezetni a rendszerből!
➎ Államosítás helyett széles körű privatizációra van szükség. A bevételeket nem herdálni kell, hanem növelni, hogy az adósságszolgálatot teljesíteni tudja az állam. Szükség van az ingatlanadóra, hogy az önkormányzatok bevételekhez jussanak. A felesleges kiadásokat (stadionépítés, fociakadémiák) le kell építeni.
➏ Nyugdíjreformra van szükség! A járulékok és a járadékok közti összefüggés szétverése helyett, a svéd modell alapján szorosra kell fűzni a kapcsolatot a befizetések és a kifizetések között.
➐ Egészségügyi reformra van szükség! A járulékbefizetéseket és az ellátási jogosultságot összhangba kell hozni. Emellett elkerülhetetlen a részleges költségtérítés.
➑ El kell vetni a közoktatást és a felsőoktatást ellehetetlenítő ellenreformokat. Versenyelvű, teljesítménymérésen alapuló, az intézményeket is rangsoroló felsőoktatásra van szükség, tandíjjal.
➒ Az előre tudhatóan értelmetlen, bizalomvesztő és hiteltelen gazdaságpolitikával fel kell hagyni! Ehelyett ésszerű, hiteles és a befektetők bizalmát élvező gazdaságpolitikát kell folytatni.
➓ Bocsánatot kell kérni a magyar társadalomtól az értelmetlen szenvedésekért! Mert minden ésszerű gazdaságpolitika szenvedést okoz, de ha annak van értelme, akkor a társadalom hajlandó az áldozatokra. A mostani értelmetlen, irracionális, pökhendi és sértő gazdaságpolitika azonban teljesen ésszerűtlen célok érdekében kért áldozatokat és okozott szenvedést.