Nemrég hallottam a ’hírt’, hogy új valóságshow-t indítanak David Hasselhoff főszereplésével. Hurrá!Ismét lesz minek örülnie a jónépnek, hogy szerencséjükre ők se nem alkoholisták, se nem lelkiismeretlen apukák, se nem lecsúszott sztárok. De azért minden bizonnyal szívesen nézik majd Mr Hasselhoff csetlését-botlását és nagyokat kacagnak a -valószínűleg- sikertelen feltápászkodási kísérletein.
Hasselhoff-nak már sikerült belopnia magát az emberek szánalmat tápláló szívébe azzal az interneten terjengő videóval, melyen részegen próbál megenni egy hamburgert. A felvételt mellesleg a híresség lánya készítette és tette fel a netre, ami már eleve szépen jellemzi a családi viszonyokat.
A műsor a tervek szerint betekintést engedne Hasselhoff üzleti és családi életébe, különös tekintettel az elvált két gyermekes apa gyereknevelési stratégiáira. De az sem elképzelhetetlen, hogy néha dalra fakadjon. Ugyanis David-nek komoly popsztár ambíciói voltak-vannak (nem nagy sikerrel).
Nem tudom, miért, de az emberek tényleg szeretik nézni más emberek szenvedéseit. Gondoljunk csak Győzike magasröptű műsorára, mely nem szólt másról, mint a család ügyes-bajos hétköznapjairól, amelyek minden valószínűség szerint megjátszottak voltak, a kisebbik lány felejthetetlen hisztijeiről, Bea asszony nagyravágyásáról és a házaspár perpatvarairól.
Vajon tényleg ez kell a népnek?
Szerintem nem. Sajnos évek óta kapjuk a kibeszélő- meg a valóságshowkat, meg a bugyuta sorozatokat, amik egyfelől kielégítik a természetes emberi kíváncsiságot és a történetek utáni igényeket, másfelől viszont meghúznak egy szintet, ami talán még a béka tomporánál is mélyebben van. És ehhez képest egy kulturális beszélgető műsor már nagyon-nagyon magasan van, ezért aztán csak a legbátrabbak kapcsolnak oda. Tulajdonképpen azzal a színvonallal van a baj, amit a kereskedelmi csatornák teremtettek meg a profit érdekében. Ez kettős játszma, hiszen miközben a média a közönségigényt próbálja kiszolgálni, teremti és alakítja is azt. Ezért aztán igazi felelőst nehéz találni.
Talán akkor volt jó még minden, mikor csak két tévé adó működött Magyarországon. Akkor, bár kevés volt a választék, a színvonal megmaradt. Sokszor hallom környezetemben, hogy mennyivel szimpatikusabb volna, ha a mai tehetségkutatók is hasonló köntösben készülnének, mint a valaha volt Ki mit tud?-ok. Mert ma már szavazni kell, sms-t küldeni, fogyasztani és szórakozni. Pénz, csillogás, minőségi (!) szórakoztatás.
Mindenesetre remélem, hogy Mr Hasselhoff leáldozóban lévő karrierjének ez a show megadja majd azt a lökést, amire számít. Hiszen ha az ember már se vizimentőnek, se különleges nyomozónak, se popénekesnek, de még családapának se jó, akkor egyetlen reménye mi lehetne más, mint egy személyre szabott valóságshow?
Józsa Ivett