Tovább javította tevékenységi területének egészére adott idei növekedési előrejelzését pénteken a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely szerint azonban az euróövezeti adósságválság esetleges eszkalációja "súlyos növekedési és kilábalási kockázatot" jelentene a térség egészére, különösen Délkelet-Európára és a bank működési térségéhez tartozó EU-tagállamokra.
A közép-kelet-európai országcsoport és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet legújabb, idei harmadik prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 4,8 százalékos lesz.
A bank évente négyszer állít össze növekedési előrejelzéseket működési területére.
Az előző, májusi előrejelzésben az EBRD 4,4 százalékos, az idei első, januári becslésben 4,2 százalékos, az azt megelőző, tavaly októberi prognózisban 4,1 százalékos, a még eggyel korábbi - éppen egy éve, tavaly júliusban kiadott - jelentésben még csak 3,9 százalékos átlagos növekedést jósolt 2011-re az általa befektetésekkel segített országcsoportban.
Az EBRD a pénteken kiadott új előrejelzésben változatlanul hagyta 2012-re szóló prognózisát, amely szerint a tevékenységi területhez tartozó országokban jövőre átlagosan 4,4 százalékos GDP-növekedés valószínű.
A bank nem módosította a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát sem. Az EBRD a idei januári becslésben szereplő 2,0 százalékos, illetve az azt megelőző, októberi előrejelzésben valószínűsített 1,7 százalék helyett most - csakúgy, mint az előző, májusban összeállított prognózisban - 2,7 százalékos magyarországi gazdasági növekedést vár 2011-ben, 2012-re pedig 2,8 százalékos magyar GDP-pluszt jósol.
A Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az EBRD pénteki új előrejelzése az idén 3,5 százalékos átlagos reálnövekedést valószínűsít. Ez megegyezik a májusi prognózissal; a januári jelentésben még 3,2 százalékos növekedési becslés szerepelt erre az országcsoportra.
A bank 2012-ben 3,4 százalékos GDP-bővülést vár ebben a szűkebb térségben az előző, májusi prognózisban beállított 3,3 százalék helyett.
A pénteki EBRD-elemzés szerint a közép-európai és a balti országok növekedése továbbra is meghaladja az idei év korábbi szakaszaiban várt ütemeket, ám az ipari megrendelések jelzőszámai már mutatják, hogy a térség országai "nem immunisak" a világgazdaságban tapasztalható jelenlegi lassulásra, amelynek a legnyitottabb régiós gazdaságok - mint például Magyarország és Szlovákia - vannak leginkább kitéve.
Az EBRD kiemeli, hogy átfogó, több évre szóló államháztartási konszolidációs programok indultak Lengyelországban és Magyarországon. A bank szerint azonban a kitűzött számszerű célokat Lengyelországban még további konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani, Magyarországon pedig "jelenősek (a program) végrehajtási kockázatai".
Magyarországról a pénteki EBRD-elemzés azt írja, hogy a legutóbbi adatok megerősítik a belső kereslet folytatódó gyengülését. Mindeközben az export és az ipari termelés bővülési üteme is "lassulni látszik", összhangban azokkal az európai piacokkal, amelyekhez "Magyarország szorosan kötődik".
A magyar kormány számos gazdaságpolitikai kezdeményezést tett egyebek mellett az üzleti környezettel kapcsolatban és a munkapiaci szabályozásban, szűkítve például a korai nyugdíjazási lehetőségeket.
Az EBRD szerint csökkentheti a refinanszírozási kockázatokat, hogy a nemrégiben Magyarországon járt kínai küldöttség magyar kormánykötvény-befektetésekre és közvetlen beruházásokra vállalt kötelezettségeket.
Az elemzés szerint a működési terület egészére adott, tovább javított növekedési előrejelzés alapja az a feltételezés, hogy az euróövezeti válságot sikerül kordában tartani.
Az EBRD szerint azonban továbbra is "tornyosulnak" a prognózist terhelő kockázatok, és a kedvezőtlen forgatókönyvek közé tartozik az euróövezeti adósságpiaci felfordulás esetleges eszkalációja, amely pénzügyi instabilitást eredményezne.
Ha az euróövezeti válság tovább mélyülne, annak súlyos következményei lennének a valutauniós bankrendszerre, és meredek gazdasági lassuláshoz vezethetne a közös valutát használó térségben. Az EBRD által vázolt egyik ilyen forgatókönyv szerint az euróövezeti növekedés akár zéróra is lassulhat 2011-ben és 2012-ben egyaránt, a nyersolaj hordónkénti ára pedig átmenetileg 60 dollárra csökkenhet, és 2012 végére emelkedne vissza 90 dollárra.
Az EBRD szerint az esetleges euróövezeti stagnálást az egykori szovjet térség energiaexportőr gazdaságai a nyersanyagpiacokra gyakorolt hatás miatt szenvednék meg, a közép-európai és a balti államok pedig, amelyek mélyen integrálódtak a nyugat-európai piacokba, az európai pénzpiaci felfordulásnak, a banki finanszírozás költségemelkedésének és az euróövezeti növekedés lassulásának lennének kitéve.
A legközvetlenebbül azonban a délkelet-európai térség kilábalását fenyegetné az euróövezeti pénzügyi stabilitás megingása, tekintettel arra, hogy ebben az országcsoportban a bankok jelentős része görög bankok tulajdonában van - áll az EBRD pénteken Londonban kiadott elemzésében.
mti