Az elmúlt években megnőtt a kelet-közép-európai kötvénypiac jelentősége, ugyanis a térségbeli államok relatív besorolása az euróövezettel szemben javult, a CDS-felárak pedig zsugorodtak. Az Erste Group kelet-közép-európai kötvényekkel foglalkozó legfrissebb elemzése szerint idén elsősorban a kelet-közép-európai államkötvények emelkedtek ki a legjobban teljesítő európai eszközök közül.
A bankcsoport elemzése szerint ennek oka, hogy a kelet-közép-európai államkötvények hozama a fundamentumaikhoz, illetve besorolásukhoz képest magas, piaci volatilitásuk viszont historikusan alacsony.
Az Erste Kelet-közép-európai Eurókötvény Index szerint a kelet-közép-európai államok által kibocsátott eurókötvényekbe történt befektetések idén nagyobb hozamot biztosítottak (6,9 százalékot), mint az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex által követett, helyi devizában jegyzett kötvények euróban számítva (5,3 százalék). Mindkét index azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai kötvények jobban teljesítettek, mint az ötéves német és francia állampapírok, hiszen azok csak 3,8, illetve 4,6 százalék hozamot értek el az év eddig eltelt időszakában. A két indexben szereplő országok a következők: Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Két utóbbi nem szerepel az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindexben, mivel mindketten euróövezeti tagok.
Az elemzés szerint a külföldi kézben lévő kelet-közép-európai adósságállomány mértéke stabil marad, vagy akár nőhet is, amit az EKB további lépései segíthetnek elő. A régió jegybankjai a várakozások szerint alacsonyan tartják az alapkamatot, és az infláció várhatóan továbbra is meglehetősen nyomott szinten marad: 2015-ben 2 százalék alatti átlag valószínűsíthető a régióban a 2014-re vonatkozó igen alacsony, 0,4 százalékos előrejelzést követően.
Az Erste elemzése szerint bár 2015 végéig az MNB várhatóan nem változtat a jelenlegi kamatpolitikáján, a hosszú lejáratú forintkötvények esetében 2015-ben már hozamemelkedésre lehet számítani, melyre több tényező is hat. A forintban kibocsátott államkötvények kínálata várhatóan növekedni fog, ami főként annak köszönhető, hogy a kormány jövőre nem kíván devizaalapú kötvényt kibocsátani, a lejárókat pedig forint alapú kötvények kibocsátásával kívánja fedezni. Az idei évben 5,4 milliárd euró, míg jövőre 2,4 milliárd euró értékű devizakötvény jár le.
A keresleti oldalon ugyanakkor csökkenés várható, mert egyrészt a külföldi befektetők jelentős mértékben rendelkeznek forintkötvényekkel, azonban kérdéses, hogy a forint volatilitás növekedésével, és a hozamkülönbözet csökkenésével továbbra is olyan vonzóak lesznek-e a hazai kötvények. Másrészről a helyi kereslet esetében is csökkenésre lehet számítani, a bankok forintlikviditása is jelentősebb mértékben visszaeshet. A devizahitelek konverziója és a növekvő hitelezési aktivitás is többlet forintlikviditást igényel a bankok részéről, melyek a legnagyobb tulajdonosai a forintban denominált állampapíroknak. A nyugdíjpénztárak részéről szintén nem érkezik jelentős kereslet, hiszen a nyugdíjrendszer átalakításával szerepük is nagymértékben csökkent. Ezen faktorok együttes hatása a hozamokra pozitívan hathat - írták.