Az augusztus 12. és 25. között, a témában érintetteket reprezentáló 427 ember megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerint a legtöbben műszaki (17 százalék) és gazdaságtudományi-kereskedelmi (16 százalék) területen tervezik a továbbtanulást. Jelentősen lemaradva következnek a bölcsészettudományi (9 százalék) és természettudományi (8 százalék) képzések.
A tényleges igényekkel összehasonlítva jól látszik, hogy a két népszerű területet reálisan értékelik a családok, hiszen a cég statisztikái alapján az álláshirdetések 44 százaléka műszaki és gazdasági-kereskedelmi végzettséggel keres munkaerőt. Szintén reálisan látják a családok a nyelvtudás szerepét - írták. Az álláskínálók 87 százaléka jelöl meg ezzel kapcsolatos elvárást.
A családok 91 százaléka aktuális havi jövedelméből is kénytelen lesz finanszírozni a tanulást, tehát alig vannak, akik úgy látják, hogy megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra.
A felmérés szerint az elhelyezkedési esélyek növeléséért már a középiskolában is jelentős erőfeszítéseket tesznek a családok. A válaszadók 49 százaléka járatta gyermekét magánórára, jellemzően nyelvórára.
A középiskolások szüleinek kétharmada jelezte, gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, felük kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését.
A szülők a munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatban meglehetősen pesszimisták, 67 százalékuk szerint gyermekük nehezen vagy nagyon nehezen talál majd állást Magyarországon.
Az elhelyezkedést befolyásoló tényezők között a nyelvtudást említették a legtöbben, és a jó kapcsolatokat is fontosnak tartották, másodikként említve ezt a szempontot.
A megkérdezettek a diplomával elhelyezkedő fiatal várható fizetését mai árakon számolva nettó 142 ezer forintra teszik, 49 ezerrel magasabbra, mint a középiskolai végzettséggel munkába állókét.