Harlem

Soros György üzletember szerint Magyarország jövője érdekében irányváltásra van szükség, hiszen 2015-re a romák fogják kitenni a munkaerő 25%-át. A helyzet súlyossága és a küszöbön álló uniós magyar elnökség miatt kész eurómilliókkal beszállni egy harlemi és magyar tapasztalatokra is építő országos oktatási és egészségügyi roma program elindításába. Az üzletember az elmúlt napokban a program hazai adaptációjáról tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel.  Forrás: MTI, www.hcz.org

Amerikában az 1920-as években alakult ki Harlem negyed, ahova nem tanácsos autó nélkül ellátogatni a fehéreknek. Az itt lakók többsége munkanélküli, aki bűnözésből, prostitúcióból él. Az évtizedek során egyre kilátástalanabbá vált a feketék kiemelkedése. Húsz évvel ezelőtt a szakértők oly annyira hangosan kongatták a vészharangot, és jelezték, hogy egyre több faji lázadás várható, hogy szinte kikényszerítették az államból a HCZ programot, amelynek jelmondata:  bölcsőtől az egyetemig arra utal, hogy csak akkor remélhető igazi változás, ha a gyerek születése pillanatától elfogadható körülmények közé kerül. Tehát nem a segélyek, nem a gyerekek intézeti elhelyezése a megoldás.

A ma 15 nagyobb részprogramban 450 főt foglalkoztató HCZ eredetileg néhány fős stábbal és egyetlen fókusszal indult: a gyerekeknek az oktatási rendszerbeli tartására koncentráltak. Ezt néhány év alatt gyermek- és családvédelmi, oktatási, foglalkoztatási, valamint bűnmegelőzési és jogvédelmi szolgáltatásokkal egészítették ki. A nyolcvanas évek végére kialakult a HCZ mai szerkezete, és a program az 1990-es évekre az Egyesült Államok leghatékonyabb nagyvárosi gettófelszámolási projektjévé vált.

Forrás: MTI, www.hcz.org

-

Akik vállalnák a Program honosítását

A tanulókért a tanulókkal –A Jövő Záloga TISZK/ Térségi Integrált Szakképző Központ/  fejlesztési program kommunikációs munkatársa, Szász Katalin azt mondja, hogy  valamelyest hasonlít a tevékenységük az amerikai kollégáikéhoz. A különbség azonban lényeges. Ők nem a születéstől fogva segítik 2200  szakmunkás képzésben résztvevő főként roma gyerekek kiemelkedését. Egy Támop pályázat nyerteseiként arra vállalkoztak, hogy hat tagiskola mintegy húsz tanárával megismertetik a Harlem programot.  E célból hívták meg a Gail Derrick professzor asszonyt, a Virginiai Regent egyeten tanárát, a Harlem program szakértőjét, aki hat hétig látogatja az iskolákat és továbbképzést tart a tanároknak.

Gail Derrick az első konzultáción elmondta, hogy ma már  Harlem 97 háztömbjében nyújtanak támogató szolgáltatásokat a harlemi gyermekeknek és családoknak.170 000 diákot és családot segítettek ezidáig. Úttörő kezdeményezéseik közül kiemelte  a 2000-ben indult  Baby Kollégium ® szülői műhelyek programot, a 2001-ben bevezetett Harlem Gems ® óvodai programot, és azt amelyik  azt tanítja a családoknak, hogy hogyan tudnák jobban kezelni a betegségeket. 2004-ben az Ígéret Akadémia, pedig egy jó minőségű nyilvános charter iskola alapjait tette le.

A szegénységbe született gyermekek, akikre  korábban olyan jövő várt, amelyben szinte kilátástalan volt egy egyetem elvégzése, a megfelelő egészségügyi ellátás.  Márpedig  megfelelő eszközök nélkül, amelyek lehetőséget biztosítanak nekik, ezek a gyerekek felkészületlenül és alulképzetten lépnek a munkaerőpiacra. Ennek az ára közösségeinkre, és Amerika jövőbeli világpiaci versenyképességére nézve kiszámíthatatlan. A Harlem Children′s Zone olyan egyedülálló, átfogó modellt épített ki, amely megtöri a generációs szegénység ördögi körét.

A program az induláskor egy 24 blokkra/háztömbre terjedt ki,  2007-ben, már 100 háztömbre nőtte ki magát. Ma a Children′s Zone ® több mint 8000 gyermeket és 6000 felnőttet segít. Összességében pedig a szervezet mintegy 10.000 gyermekkel és 7400 felnőttel foglalkozik, főként New York-ban, de bárhova adaptálható, így Magyarországra is. Első tapasztalatai azt mutatják, hogy a Jövő Záloga munkatársai, és az általuk mentorált tanárok alkalmasak a Harlem program bevezetésére. Szász Katalin szerint is megvannak a magyarországi Harlem program személyi feltételei, az anyagiak is rendelekezésre állhatnának, a forrásokat nem apróznák el, hanem koncentráltan használnák fel.

A Jövő Záloga ebből ma középiskolás program szervezését vállalná a későbbiekben is.