A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi recessziót idén minimális, a stagnálásnál alig kedvezőbb növekedés, majd jövőre is csak 1,3% körüli, a régiós átlagtól továbbra is lényegesen elmaradó fejlődés követi. Idén a kedvező pénzpiaci környezetben a kamatszínvonal csökken, a forint erősödik, de a folyamat jövőre megfordul.
Az amerikai költségvetésről született átmeneti megállapodás okozta megkönnyebbülés, valamint a Fed egyelőre folytatódó laza monetáris politikájának hatására a forint viszonylag erős, s a Monetáris Tanács kitart az alapkamat rendszeres csökkentése mellett.
Ugyanakkor az amerikai pénzpolitika előbb-utóbb szigorodni fog, s az így már nagyon alacsonynak minősülő magyar kockázati felár a forint gyengülésében, ezzel párhuzamosan a kamatcsökkenés leállásában, majd emelkedő kamatciklus beindulásában fog megjelenni. A bizonytalanságot, s ezzel az elvárt hozamot befolyásolhatja a választási gazdaságpolitika, például a devizahitelekkel kapcsolatos döntés jellege is.
Kedvezőtlen, hogy a magyar devizatartalék 2013. szeptember végén csak 30,2 milliárd euró volt, ami 2011 végéhez képest 7,5 milliárd euró (20%-os) csökkenés. Ez már a kockázatosan alacsony szint közelében van, ezért - s az egyelőre viszonylag alacsony nemzetközi kamatok miatt – indokolt lenne még idén újabb devizakötvények kibocsátása. Ennek következtében viszont emelkedne a GDP-arányos államadósság, ami szintén növelné a kockázatokat. A parlamenti választások előtt 300 forintnál is erősebb, majd 2014 második felében – a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén – 290 forint körüli euró-árfolyam valószínű (a mainál valamivel magasabb kamatszint mellett).
A magyar infláció szempontjából kedvező a világpiaci nyersanyag-árak csökkenése, az EU-ban mért áremelkedés mérséklődése. A hatósági rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók - telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés - begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét.
A választások után áremelési hullám elindulása valószínű. A hazai infláció erőltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással. A GKI 2013 egészére 1,9%-os, 2014-re 2,5%-os inflációt vár.
A foglalkoztatás 2013 első nyolc hónapjában az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában – a közmunkásokat nem számítva – 0,5%-kal csökkent, s érdemi gazdasági növekedés híján javulásra egyelőre nem lehet számítani. A közmunkások száma a tél folyamán – a szokásos csökkenéssel szemben, mesterségesen, a választásokig – tovább emelkedik, ami statisztikailag javítja a foglalkoztatottságot. A reálkeresetek idén és jövőre is 2-2%-kal emelkednek, a fogyasztás azonban a lakosság eladósodottsága és óvatos magatartása miatt csak 0,5 illetve 1,5%-kal. Az üzleti bizalom hiánya miatt a beruházások az idei stagnálás után jövőre is csak 2%-kal nőnek, alapvetően az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására. Az immár 17% alá süllyedt beruházási ráta a régióban évek óta a legalacsonyabb, ami egyben a következő évek növekedési lehetőségét is behatárolja.
Forrás:GKI