Ki az úr a házban?

Jegyzet - 2010-07-13
Magyarország az eurózónának nem, de az EU-nak és a központi bankok rendszerének tagja. Ha az Európai Központi Bank úgy ítéli meg, hogy az uniós jogot sértő megoldást tervez egy tagország  az EKB figyelmeztet, felszólít. Ha pedig ezeknek nincs hatása, az Európai Bizottsághoz fordulhat, és a brüsszeli testületen vagy közvetlenül az Európai Bíróság előtt támadhatja meg a jogszabályt.

A néhány héttel ezelőtti lett példa azt mutatta, hogy az EKB határozottan kiáll a jegybankok személyzeti függetlensége mellett.

Most is ez történt.

Eddig is tudtuk, hogy nem a kormány, hanem az MNB-törvény határozza meg a vezetői bérezését – a jegybanki függetlenség egyik alapja a pénzügyi függetlenség. Az Európai Központi Banknak véleményeznie kellene  az MNB-vezetők fizetését maximáló törvénytervezetet, s a korábbi állásfoglalások arról szólnak, hogy a személyzeti kérdésekbe a kormányok nem szólhatnak bele.

 

A nemzeti kormányok nem befolyásolhatják a jegybankokat abban, hogy az Európai Központi Bankok Rendszeréről szóló uniós megállapodásban foglalt feladataikhoz saját maguk válasszák meg a megfelelően képzett, alkalmas munkaerőt, ez is része előírt függetlenségüknek. Ez a kitétel az Európai Központi Bank 2008 májusában kiadott konvergenciajelentésében szerepelt, és alig egy hónappal ezelőtt a lett kormány orra alá dörgölték.

 

A módosítás csak a jövőre vonatkozhat, a törvényjavaslatnak kifejezetten tartalmaznia kell az erre irányuló rendelkezést, a hivatalban levő  elnök és az MNB döntéshozó testületeinek tagjainak fizetését nem  lehet csökkenteni - áll a frankfurti bank a magyar kormány megkeresésére készült véleményében. Az anyagot hétfőn tette ki honlapjára az Európai Központi Bank.