A GKI – mivel az I. félévi 3,7%-os GDP-növekedés magasabb lett a vártnál – 2,5%-ról 3%-ra emeli éves előrejelzését. Prognózisának változatlan eleme azonban, hogy a II. félévtől érdemi fékeződés várható. A növekedés hajtóerői – az európai konjunktúra javulása, az EU-támogatású fejlesztések felpörgetése, a rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása – ugyanis már a tavalyi év második felében hatottak, ezek dinamizáló hatása így kimerülőben van.
Az EU-ban – ezen belül Magyarországon is – az üzleti és fogyasztói várakozások az elmúlt évekhez viszonyítva kedvezőek, de hónapok óta romlóak. Ez – valamint az orosz-ukrán válság, az ezt kísérő szankciók, továbbá a közel-keleti háborús helyzet következtében növekvő világpolitikai és ezen belül energiapolitikai bizonytalanság – nyilvánvalóan kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra, az exportlehetőségekre.
Emellett a „keleti nyitás” EU-val szembeni, gazdaság és társadalomszervezési elvként való megjelenítése ellentétes az EU értékrendjével, növekedésellenes és rontja Magyarország EU-n belüli pozícióit. Szűken vett gazdasági hatástalanságát pedig jól mutatja, hogy 2014 első öt hónapjában a magyar kivitelen belül az EU részaránya még növekedett is, az Ázsiába irányuló export értéke pedig csökkent.
Az ipari termelés az I. félévben 9,4%-kal bővült. Kiemelkedő ütemben (több mint 25%-kal) fejlődött a járműipar, de az elektronikai ágazat kivételével minden feldolgozóipari ágazat bővülésre volt képes (bára II. negyedév már ebben az ágazatban is némi növekedést hozott). Örvendetes, hogy hosszú idő után az ipar belföldi értékesítése is emelkedett, elsősorban néhány autóipari beszállító cég fejlesztése hatására. Az építőipar szárnyal (az I. félévben több mint 20%-kal növekedett), de júniusban jelentős ütemcsökkenés következett be, s a II. félévben az iparhoz hasonlóan itt is lassulás valószínű.
A kiskereskedelmi forgalom dinamikája lényegesen magasabb az előző évekénél, de május-június folyamán itt is markáns fékeződés történt. A pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása (ennek fehérítő hatása) és a dohánykereskedelem átszervezése egyaránt nehezíti a tisztánlátást. A magyar behozatal volumennövekedése már meghaladja a kivitelét. A cserearányok az első öt hónapban javultak. A a II. negyedévben is 20% feletti ütemben nőttek az előző év azonos időszakához képest, de az előző negyedévhez képest kissé csökkentek.
Kedvező, hogy az I. félévben a közmunkásokkal együtt 5,5%-kal, de a közmunkások nélkül is mintegy 2,5%-kal emelkedett az alkalmazottak száma. A munkanélküliek aránya 2014. május-július átlagában 7,9% volt, 2,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A javulás azonban itt is lelassult, s kisebb a nyári hónapokban egyébként szokásosnál. Az önkormányzati választások előtt újra bővül a közfoglalkoztatás, az év végén azonban a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.
Az I. félévben a bruttó átlagkereset 3%-kal, a közmunkások nélkül 5,7%-kal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott, a reálkeresetek emelkedése ugyanekkora. Májustól a közmunkások nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7%-os üteméről 4%-ra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele. Idén a reáljövedelmek 3% körüli bővülése mellett a fogyasztás 2% körüli növekedése várható.