A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) szerint a bruttó hazai termék (GDP) idei kedvező növekedését egyszeri, átmeneti tényezők okozzák, ezek nélkül a most 2,7 százalékra várt bővülési ütem a 0,5 százalékot is alig érné el.
Romhányi Balázs, a KFI vezetője elmondta: a makrogazdasági folyamatokat több szempontból is ellentmondásosak.
Az intézet szerint a magyar növekedésre öt egyszeri tényező van hatással, a kormányzati költekezés, az EU-források gyors ütemű felhasználása 2014-ben és 2015-ben, az Audi és Mercedes autógyárak termelésbe állása, a mezőgazdasági termelés ingadozásai, és az Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja (nhp).
Romhányi Balázs kiemelte: a kedvező hatások kiesésével már 2015-ben visszaesik a növekedés 1 százalék körülire. A 2014-es növekedés egyik fő forrása - 1,7 százalékpont a 2,7 százalékos növekedésből - a költségvetési lazítás az intézet szerint, amely 2015-ben gyakorlatilag megszűnik.
Az EU-források felhasználásának üteméről és hatásáról a KFI megjegyzi: 2014-ben látványos források érkeznek az országba, 2015-ről 2016-ra viszont durva visszaesés következik be. Már tavaly 332,0 milliárdos növekedési hatással járt az EU-források felhasználása, az idén ez 250,5 milliárd forint lehet, 2015-ben pedig 132,3 milliárdnyi lehet a plusz hatás.
Rámutatott: 2016-tól viszont 262 milliárd forintos visszaesés következik be a 2007-2013-as forráslehívási időszak lezárultával, ami közel 0,6 százalékponttal csökkenti a növekedés ütemét.
Romhányi Balázs szerint az autógyárak termelésbe állása az idén 61 milliárd forintos növekedési hatást okoz.
A mezőgazdasági termelés 2013-ban közel 250 milliárd forinttal javította a GDP-t, de az idén nem ad hozzá a növekedéshez - jegyezte meg.
Hozzátette: túlzónak tartja az nhp első fázisának a jegybank által becsült 0,8 százalékos növekedési hatását. Véleményük szerint 500 milliárd forint többlethitellel is annak legfeljebb 15 százaléka, 75 milliárd forint, vagyis a GDP 0,25 százaléka lehetne a beruházás többletkeresleti hatása. A második fázis csak arra elegendő, hogy fenntartsa az idén az első fázisnak megfelelő növekedési ütemet, 2015-ben a hatása megszűnik, és növekedési hozzájárulása negatívvá válik - tette hozzá.
A kivetítés szerint az infláció 2014-ben rendkívül alacsony, 1 százalék alatti szintet ér el, de már 2015-ben megközelíti a 3 százalékos célértéket. A lakossági fogyasztás átmenetileg felgyorsul, de középtávon szintén 1 százalékos növekedési ütem körülire lassul.
A konvergencia program céljainak megvalósulásához a tartalékok zárolásán túl még további, a GDP 0,3 százalékát elérő kiigazításra van szükség a KFI szerint, e nélkül a költségvetési hiány ismét a GDP 3 százaléka fölé kerül és a következő években növekedni kezd. Számításuk szerint az idén megközelítőleg 72 milliárd forintnyi, jövőre 84 milliárd forintnyi, 2016-ban pedig már 160 milliárd forintnyi költségvetési intézkedési szükséglet keletkezik a zárolásokon felül.
A kockázatot jelentő tényezők között felhívta a figyelmet arra, hogy 2014 végén már új módszertan szerint kell számítani az egyenlegmutatót, és ennek hatására a 2014-es magyar költségvetési hiány érzékelhetően, 70 milliárd forinttal meg fog emelkedni. Az intézet a kivetítésben nem számolt a Paks II. atomerőmű beruházás elkezdésével 2017 vége előtt.
Számításaik szerint az államadósság már év végén is eléri a GDP 81 százalékát, meghaladva a 2013. végi – mesterségesen alacsony – 79,1 százalékos értéket, de az adósságráta ez után sem kezd csökkenni.
Romhányi Balázs közölte, hogy a következő évek kirajzolódó államadósság pályája nincs összhangban sem a hazai, sem az uniós szabályokkal, ezért nem kizárt, hogy az Európai Bizottság az áprilisban benyújtott konvergencia programnál szigorúbb, az államadósságot érdemben csökkentő költségvetési politikát fog kérni. Szavai szerint az is benne van a pakliban, hogy akár újra is indulhat a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben. Ehhez azonban az kellene, hogy az idei év végén 79,2 százaléknál magasabb legyen az adósságráta - fűzte hozzá.