A Debreceni Nemzetközi Repülőteret, valamint a hozzá kapcsolódó trimodális központot fejlesztő és működtető XANGA csoport a mai napon stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a GYSEV CARGO állami vasúttársasággal a logisztikai bázis konténer termináljának üzemeltetéséhez kapcsolódóan.
A törökbálinti és bécsi terminálokon keresztül 2015. januárjától menetrend szerint közlekedő konténeres vonatszerelvények közvetlen logisztikai kapcsolatot jelentenek majd a tengeri kikötők és a kelet-magyarországi térség között. Az ünnepélyes eseményen részt vett Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is.
A kockázati tőkebefektető és ipari ingatlanfejlesztő XANGA Investment & Development Group által a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren fejlesztett trimodális központ nem csak a város és környezete, hanem a határon átnyúló régió logisztikai kiszolgálása szempontjából is meghatározó szerepet tölthet be a jövőben. A bázis három közlekedési és szállítási módot egyesít: a közút mellett a Schengeni normáknak megfelelő nemzetközi repülőtér által biztosított légi szállítást, valamint az országos vasúthálózathoz csatlakozó, a XANGA csoport által fejlesztett konténer terminál révén a vasúti szállítást is.
Az elkövetkező években és évtizedben mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten a közúti áruszállítás jelentős volumenének vasútra történő átterelése várható, ami a forgalomnövekedés miatt a vasúti terminálok kapacitásának bővítését, illetve új terminálok létesítését igényli.
A XANGA csoporthoz tartozó SAIGO Logistic Kft. befektetésével a debreceni légikikötő környezetében megvalósuló konténer terminál nem csak Magyarországon, de európai szinten is kiemelt jelentőségű. Hazánkban Budapest vonzáskörzetén kívül utoljára jóval a rendszerváltás előtt, 1977-ben Sopronban épült hasonló profilú logisztikai komplexum, a GYSEV jelenleg is működő cargo bázisa. Az pedig egész Európában példátlan, hogy vasúti konténer terminál nemzetközi repülőtéren létesül.
A fejlesztések megvalósításában szerephez jut az állami tőke is, hiszen a XANGA csoport többségi tulajdona mellett a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a közelmúltban megvalósított befektetésével 38%-os tulajdonrészt szerzett a SAIGO Logistic Kft-ben.
A konténer vonatok üzemeltetését valamint a debreceni terminál logisztikai kiszolgálást a XANGA állami és magántulajdonban lévő szakmai partnerekkel közösen üzleti együttműködés keretében végzi majd. A Debrecenből induló és ide érkező szerelvények intermodális nemzetközi irányvonati közlekedtetését a mai napon ünnepélyes keretek közt aláírt megállapodás alapján a GYSEV CARGO Zrt. végzi majd, a bécsi WienCont valamint az Integrail Zrt. által üzemeltetett törökbálinti konténer terminálokon keresztül. Az áruszállításhoz szükséges tengeri konténereket a francia tulajdonú Touax csoport, a logisztikai kiszolgáláshoz szükséges emelő gépeket és berendezéseket pedig az ausztriai Zeiss Forkliftcenter adja majd.
Bár a trimodális központ több elemből álló komplex fejlesztési projektét az Észak-Alföldi Operatív Program kiemelt projekt keretében támogatja, a vasúti konténer terminál beruházásának jelenlegi első fázisát a SAIGO Logistic Kft. saját forrásból finanszírozza. Azonban a piaci igényekhez igazodó további fejlesztések megvalósításához a vállalkozás tervei szerint a 2014-2020 között rendelkezésre álló Európai Uniós forrásokból vissza nem térítendő támogatást kíván majd igénybe venni.
A debreceni terminál a vasúthálózat révén összeköttetést biztosít az európai szinten meghatározó szerepet betöltő tengeri kikötőkkel (Hamburg, Rotterdam, Koper). Így lehetőség lesz arra, hogy a tengeri úton a kontinensre érkező áruk konténervonatokkal közvetlenül Debrecenbe érkezzenek, és az újonnan kialakított terminálban kerüljenek közúti átterelésre, illetve fordított irányban a régióból közúton érkező rakomány Debrecenből konténerekben közvetlenül a tengeri kikötőkbe.
A terminál hatósugara jócskán túlmutat Debrecenen. A 2015. januártól menetrend szerint közlekedő konténervonat-szerelvények képesek lesznek kiszolgálni Miskolc, Nyíregyháza, Tiszaújváros, Mátészalka és Békéscsaba vonzáskörzetét, valamint a romániai Partiumot is. A kelet-magyarországi térség versenyképessége ez által jelentős mértékben megnő, és komplex logisztikai szolgáltatást igénylő új ipari termelő vállalatok megjelenését teszi lehetővé a régióban.