A magyar feldolgozóipar bizalmi indexének rendszerváltás óta valaha mért legrosszabb 12 hónapját zárta 2012-ben, és a kilátások is a válság legsötétebb időszakát idézték. A helyzet az utolsó negyedévben sem változott jelentősen, ám reménykedésre okot adó jelek mutatkoznak - derül ki a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. negyedéves feldolgozóipari konjunktúratesztjéből.
A Kopint-Tárki a feldolgozóipari vállalkozások januári helyzetét és rövid távú kilátásait összegezte negyedéves konjunktúratesztjében.
Eszerint a saját jelenlegi helyzetet mérő indikátorok minden eddigi negatív rekordot megdöntöttek. A termelési prognózisok mélyrepülést hajtottak végre, a vállalatok a kereslet szinte teljes eltűnésére panaszkodtak, kicsik és nagyok, exportőrök és hazai piacra termelők egyaránt, az élelmiszeripartól a járműiparig. A helyzet az utolsó negyedévben sem változott meg jelentősen, ám mutatkoznak apró, talán elhanyagolhatónak tűnő, ám a jelenlegi helyzetben mégis reménykedésre okot adó jelek.
A feldolgozóipari vállalatok saját helyzetének értékelésében nemigen találni különbséget a cégek között. A mikro- és kisvállalkozások már-már állandósuló lesújtó helyzetjelentése mellett már a vállalati méret növekedésével sem kedvezőbb a helyzet. A legszembetűnőbb a nagyvállalatok szokatlanul rossz állapota, amelyet a hazai és a nemzetközi felvevőpiacok kiszáradása okoz. 2012 első felében még jó néhány nyugat-európai gazdaság tudott növekedni, ami elegendő megrendelést biztosított ezeknek a cégeknek, ám az év végére az EU teljes egésze lelassult, ami érzékenyen érintette a befagyott belső piaccal is rendelkező nagyvállalatokat - írja a Kopint-Tárki elemzésében.
A magyar gazdaság megítélése kétarcú. A vállalatok döntő többsége rossznak érzi a jelenlegi helyzetet, ám egyre többen bizakodnak a kedvező irányú változásban. Ezek aránya azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a termelési kilátások pozitívak legyenek a következő 6 hónapra, azonban egyértelműen látszanak olyan - később talán trendfordító - folyamatok, amelyek kedvező irányú változást indíthatnak el. Egyelőre azonban még csupán átcsoportosulás zajlik a vállalatok körében. Emelkedik azok aránya, akik bizalmi indexe stagnálást mutat, azaz lassulni látszik a bizalmi mutatók zuhanása. Hasonló folyamatot lehetett megfigyelni 2010 és 2011 között, ám akkor a javulásban bízók aránya apadt el.
Jelenleg a kereslethiány és a gazdasági helyzet bizonytalansága okozza a legtöbb problémát, a finanszírozási nehézségek csak másodlagosak. Amennyiben az európai növekedés a várakozásoknak megfelelően az év második felében beindul, a magyar feldolgozóipar is elindulhat a felfelé vezető úton. Ugyanakkor az első fél év az európai recesszió miatt biztosan a termelés további szűkülését okozza majd Magyarországon is, így továbbra is kérdés, hogy az idén is szűkülő-stagnáló belföldi piac mellett elegendő lesz-e az exportpiacok növekedése ahhoz, hogy az egész ágazat növekedni tudjon.
A Kopint-Tárki tesztjét egy új előrejelzéssel egészítette ki 2013-tól, amely a feldolgozóipar több ágazatának várható ipari termelésére ad becslést. E szerint csak két ágazatban, a gyógyszer- és járműgyártásban várható 1 százalék feletti növekedés, három ágazatban +0,9 százalék és -0,9 százalék közötti változás, négy ágazatban pedig 1 százalék alatti csökkenés lehet.