Megalázva, lelki tehertételként, orvos-beteg bizalmi viszony nélkül. Fiatalok nehezményezik így az iskolaorvosi vizsgálatokon átélteket. Az ombudsman ezt is és a jogszabályok hiányosságait is átfogó, országos vizsgálatban elemezte, mert az információiból arra következtethetett, hogy több alapvető jog – az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez, valamint a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga - is sérülhet.
Nemcsak a Szabó Máté országgyűlési biztosnak küldött panaszokból, hanem az érintett gyermekek interneten terjedő megjegyzéseiből is kiderül, hogy az iskolaorvosi csoportos vizsgálatokon a sok diák megalázottságot, kiszolgáltatottságot él át, a szűrővizsgálatok pszichésen megterhelőek.
A rendelőben vizsgált tanulókat gyakran csak egy függöny választja el a várakozó társaiktól, emiatt az orvos megállapításait nem csupán az érintett, hanem a többiek is meghallhatják, nem érvényesül az orvosi titoktartás követelménye.
A jelenlegi szabályozás szerint a szűrővizsgálatra kötelezhető a kiskorú, akinek a részvételről a szülő köteles gondoskodni. A szülő – gyermeke véleményének figyelembevételével – dönthet úgy, hogy a kötelező szűrővizsgálatot teljes egészében, vagy valamely részvizsgálatot a házi gyermekorvosnál, vagy szakorvosnál kívánja igénybe venni. Erről nyilatkoznia szükséges. A vizsgálatról a gyermekeknek részletes és közérthető tájékoztatást kell kapniuk, mégpedig a fejlettségüknek és koruknak megfelelő módon. Az ombudsman szerint azonban hiányos a fiatalkorúak betegjogi tájékozottsága és jogtudatossága. Erre abból következtetett, hogy neki, aki gyermekjogi biztos is, főként a felnőttek küldték el az iskolaorvosi rendszerrel kapcsolatos panaszaikat, a gyermekek pedig egy közkedvelt internetes oldalon osztották meg egymással a problémákat és a bejegyzések tartalma sem a jogtudatosságot tükrözte.
Az állampolgári jogok biztosa az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalától kért tájékoztatást az országos helyzetről és például arról értesült, hogy az se mindegy, részfoglalkozású, vagy főfoglalkozású orvos végzi-e a kötelező iskolaorvosi szűrővizsgálatot. A részfoglalkoztatású orvosok esetében ugyanis egy gyermekre átlagosan 1-5 perc jut, míg a főfoglakoztatású orvosoknál 10-15 perc. A kistérségi vezető védőnők szakfelügyeleti tapasztalata szintén azt támasztja alá, hogy a főállású iskolavédőnő és vegyes területet ellátó védőnő iskola-egészségügyi tevékenysége között a munka minőségében, a ráfordított időben eltérés van. Ez abból adódik, hogy a területi munkát előnyben részesítik, az iskola-egészségügyi munka rovására.
Több térségben is probléma, hogy a jogszabály nem rendelkezik a szűrővizsgálatok miatt adható igazolt hiányzások számáról, így állandó alkudozás tárgya, hogy a gyermekeket elengedjék a védőnői és az orvosi szűrésre. A tájékoztatásokban szerepelt továbbá, hogy a szűrővizsgálatok sikeressége sok esetben az oktatási intézmény és az iskolát ellátó orvos/védőnő jó kapcsolatán múlik. Mindez ellentétes a gyermekek lehető legmagasabb szintű egészséghez való jogával, a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás nem lehet pusztán személyes jó kapcsolat függvénye – állapította meg az ombudsman. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy az érintett szakmai kollégiumokkal és szervezetekkel együttműködve kezdeményezze a kötelező iskolaorvosi szűrővizsgálatok szakmai, tárgyi, valamint finanszírozási feltételeit garantáló jogszabályi módosításokat.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala