A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyi, átmenetileg kiugróan gyors, 3,6%-os és az I. negyedévi 3,5%-os bővülés után idén lassul, 2,7% körüli ütem valószínű. Ennek fő oka a beruházások stagnálása. A fogyasztás növekedése azonban gyorsul. Az I. félévi 0,4%-osárcsökkenést a II. félévben 0,5% körüli emelkedés követi. A külső és belső egyensúly kedvezően alakul.
Magyarország hitelbesorolása várhatóan javul, a bóvliból való kikerülés azonban 2016-ra csúszhat.2015. április-május folyamán a legtöbb ágazat dinamikája csökkent az I. negyedévhez képest. Az iparban és az építőiparban 2 százalékpontos, a kereskedelemben 1 százalékpontos a lassulás. Euróban számítva az export növekedési üteme 4 százalékponttal volt kisebb. Az iparban és az építőiparban az előző hónaphoz viszonyított termelési volumen is csökkent áprilisban és májusban.
Bár a reáljövedelem növekedési üteme idén a tavalyi 3%-ról idén 2-2,5%-ra csökken, a fogyasztás bővülése 1,6%-ról 2,5%-ra emelkedik. Ezt részben a devizahitesek tehercsökkenése magyarázza, de nő a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme is, s a harmadik éve emelkedő reáljövedelem is bátorítólag hat a lakosságra. A beruházások viszont az EU-támogatások tavalyi csúcsa után idén már csak stagnálnak.
Az alkalmazottak száma 2015 első öt hónapjában 2,7%-kal volt több az egy évvel korábbinál. A költségvetési szektorban csak 0,3%-kal volt magasabb a létszám. A közmunkások nélkül 0,9%-os volt a foglalkoztatás bővülése, a közmunkás-létszám ugyanis az első négy hónapban – a tavalyi, választáselőtti időszak magas szintje miatt – elmaradt a 2015. évitől. Kedvező a vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak létszám-növekedése, azonban figyelmeztető, hogy az első negyedév 3,6%-os dinamikáját április-májusban már csak 2,5%os bővülés követte.
A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5%-os, júniusban pedig 0,6%-os áremelkedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. Ez trendfordulót jelent; éves átlagban változatlan, vagy néhány tizedszázalékkal emelkedő árszínvonal várható.
A magyar monetáris politika 2012 nyarától szinte folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot, a jelenlegi 1,35%-ot azonban tartósnak gondolják. A forint árfolyama – jelentős ingadozások mellett - trendszerűen gyengül, a második félévben az I. félévi 307,4 forintos euró után 310- 315 forintos árfolyam várható. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az MNB várhatóan minél később akarja megkezdeni az amerikai Fed már idén (talán szeptemberben) várható kamatemelését kényszerűen követő kamatemelési ciklusát. A hitelminősítők egyelőre legfeljebb pozitív kilátások rögzítésével „díszítették” a magyar kockázati besorolást, a befektetői kategóriába való átsorolástöbbségüknél 2016-ra csúszhat.
Költségvetési szempontból az adóbevételek kedvező alakulása következtében jól indult 2015. A nyárelején törvénybe iktatott többletkiadások, az új – például migrációval összefüggésben – elhatározott ráfordítások, egyes adófajták, támogatás-kifizetések EU általi felfüggesztése azonban feszültségeke valószínűsít. Ugyanakkor a kormányzat – akár kisebb évközi kiigazításokkal, az év végi adósságállomány kreatív beállításával – valószínűleg képes lesz az előirányzott 2,4%-os államháztartási hiány elérésére, s a GDP-arányos államadósság mintegy 0,5 százalékpontos csökkentésére. A nagy ellátó rendszerek többségében viszont már rövidtávon is feszültségek érzékelhetők.
A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma idén várhatóan a tavalyi 8,1 milliárd euróhoz hasonló, 8 milliárd euró körüli lesz. Ez az I. negyedévben időarányosan teljesült is. A beérkező EU fejlesztési támogatások ugyan 4 milliárd euróról 2 milliárd euróra csökkennek, de ezt a külkereskedelmi aktívum bővülése ellensúlyozni tudja. Míg ugyanis tavaly a belföldi felhasználás gyors emelkedése következtében a behozatal 1,3 százalékponttal meghaladta a kivitel dinamikáját, idén az export lesz 1,5 százalékponttal gyorsabb.